Az egységes, uniós módszertan szerinti várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe októberben 1 ponttal emelkedett, mínusz 7,1 pont volt.
A szakember hozzátette: az index júliusban 4,5 éves csúcsára ért fel, majd augusztusban az előző hónaphoz képest 4 ponttal csökkent, szeptemberben 1 ponttal emelkedett.
A kutató kiemelte: a négy szektor átlagából képzett üzleti bizalmi index júliusban ért fel hároméves csúcsára, majd augusztusban 4 ponttal apadt. Szeptemberben és októberben is 1-1 ponttal emelkedett havi összevetésben, októberre mínusz 7,4 pont lett.
A hónapban az ipari 1,5 pontot, a szolgáltatói bizalmi index 2 pontot nőtt. Ugyanakkor az építőipari index 3 ponttal, míg a kereskedelmi 4 ponttal mérséklődött. Második hónapja az ipar a leginkább derülátó - jegyezte meg, hozzátéve: május óta mutat emelkedést az üzleti bizalmi index, ugyanakkor az értéke a hosszú távú átlag alatti. Az uniós hosszú távú átlag mínusz 1,2 pont, a magyar mínusz 4 pont körüli. Az uniós üzleti bizalmi index az elmúlt 4,5 évben minden hónapban a magyar felett állt, azaz optimistább képet mutatott.
A négy szektor rövid távú foglalkoztatási terveiről, a GKI foglalkoztatási indikátoráról elmondta, hogy az októberi megkérdezés szerint a következő 3 hónapban a vállalkozások 7 százaléka létszámbővítést, 14 százaléka pedig csökkentést tervezett. Mind a négy ágazatban a leépítést tervezők vannak többségben, különösen az építőiparban.
Kitért arra, hogy az árindikátor (inflációs várakozások) októberben nem változott szeptemberhez képest. Az inflációs várakozások üteme idén júliusig hónapról-hónapra csökkent, az azóta eltelt 3 hónapban stagnált a mutató, a hosszú távú átlag alatt van. Ez azt mutatja, hogy nincsen komoly árnyomás, ami az inflációs adatok jelentős emelkedésére utalna a következő időszakban. A következő három hónapban a vállalkozások 18 százaléka tervez áremelést, 8 százalékuk pedig árcsökkentést. Az építőiparban egyetlen megkérdezett vállalkozás sem készül áremelésre.
Közben a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése érezhetően romlott: egyedül az ipari cégek számoltak be javulásról, míg a kereskedelemben, az építőiparban és a szolgáltatások területén kedvezőtlenebbé váltak a vélemények – ismertette.
Udvardi Attila, a GKI vezető kutatója a konjunktúraindex legvolatilisebb komponenséről, a fogyasztói kilátásokról kiemelte, hogy ez húzta le a GKI októberi konjunktúraindexét: a fogyasztói bizalmi index októberben 2 ponttal mérséklődött, így a júliusi, több mint nyolcéves csúcshoz képest már 8 ponttal alacsonyabb, mínusz 6,1 pont volt. Ennek ellenére továbbra is mintegy 20 ponttal meghaladja hosszú távú átlagát. A romlás hátterében elsősorban az ország következő 12 havi gazdasági kilátásainak kedvezőtlenebb megítélése áll, amelynek mutatója 6 ponttal csökkent. A háztartások elmúlt egyéves pénzügyi helyzetének értékelése 5 ponttal romlott, miközben a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése 2 ponttal javult.
Az eddig bejelentett 2027-es költségvetési intézkedések hatása a következő hónapokban lesz kimutatható, mivel a felmérést 30 éve minden hónap első felében készítik – mondta a kutató. Kérdésre közölte, hogy a fogyasztói kilátásokban az áprilisi választási eredményekkel kapcsolatos „túlzott várakozások" korrekciója látszik, a lendület ugyanakkor fél éve tart, kisebb korrekcióval.
A konjunktúraindex nemzetközi összevetéséről elmondta: Magyarország a legvolatilisebb az EU27-mezőnyben, a mutató az idei választásokkor ugrott a mezőny élére, amikor 20 ponttal meghaladta az EU-átlagot. Az látszik szerinte, hogy a kelet-közép-európai országok érzékenyebben reagálnak a válságokra, mint a nyugat-európai gazdaságok, és itt a sokkok mélyebbek, lassabb kilábalással.