Így alakul a lakásvásárlás után fizetendő illeték mértéke
A vagyonszerzési, hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. Ez például egy 40 millióért vásárolt lakás esetén 1 millió 600 ezer forintot jelent. Ugyanakkor a 4 százalékos illetékmérték alól vannak mentességek és kedvezmények. Illetékmentesség esetén egyáltalán nem kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket.
Célszerű már az adásvétel előtt ismerni ezeket a lehetőségeket, mert több százezer vagy több millió forintot is jelenthet a mentesség. Akár másra is fordítható ez az összeg a vásárlásra szánt keretből: például ennyivel drágább ingatlanok is szóba jöhetnek vagy a megvásárolandó lakás későbbi felújításához is felhasználható.
Az ingatlanvásárlás tényét a legtöbb esetben az adásvételben közreműködő ügyvéd jelenti be az adóhatósághoz. Ezzel együtt (tehát még az illeték kiszabása előtt) nyilatkozni kell arról is, ha valaki kedvezményre vagy mentességre jogosult a visszterhes vagyonátruházási illeték tekintetében. A nyilatkozatot a megfelelő nyomtatványon az ügyvéd elkészíti.
Illetékmentességek és feltételeik
Számos illetékkedvezményre és -mentességre jogosító szabály van az illetéktörvényben, a money.hu gyűjtése a magánszemély lakásvásárlókat érintő leggyakoribb eseteket foglalja össze:
1. Házastársak, egyenes ági rokonok közötti ügylet
Házastársak, testvérek, egyenes ági rokonok egymás közti vagyonszerzésekor ajándékozás esetén nem kell az illetéket megfizetni. A házastársak, egyenes ági rokonok között az adásvétel is illetékmentes, míg testvérek esetében nem.
2. Házastársi vagyonközösség felbomlása
Illetékmentes a vagyonszerzés, ha az házassági vagyonközösség megszüntetéséből származik. Tehát házassági vagyonközösség felbomlásakor, például válás esetén nem kell a vagyonszerzési illetéket megfizetni.
3. Új ingatlan vásárlása 15 millió forintig
Új ingatlan vásárlásakor 15 millió forintig nincs illetékfizetési kötelezettség, ha az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintot. A 4%-os illeték csak a 15 millió forint és a vételár közötti különbözetre fizetendő. A gyakorlatban ez az illetékmentesség már kevéssé kihasználható, mivel az új építésű lakások ára az esetek jelentős részében bőven túlhaladja a 30 millió forintot.
4. Építési telek vásárlása
Csak akkor, ha négy éven belül a felépül rá olyan lakóingatlan, amely már használatbavételi engedéllyel is rendelkezik.
5. CSOK illetékmentesség
A falusi CSOK és a CSOK Plusz segítségével megvásárolt ingatlanok után nem kell illetéket fizetni, függetlenül az ingatlan értékétől és a támogatás mértékétől.
+1. Cserét pótló vétel
Bár ez az egyik legszélesebb körben kihasznált illetékkedvezmény, csak bizonyos esetekben mentesít teljesen a vagyonszerzési illeték alól. A cserét pótló (vagy cserepótló) vétel azt jelenti ugyanis, hogy ha valaki a korábbi lakástulajdonát a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, akkor a vásárolt ingatlan kapcsán fizetendő illeték számításának alapja csökkenthető az eladott ingatlan vételárával. Ha az újonnan vásárolt lakás vételára alacsonyabb, mint a korábbi lakástulajdon értéke, nem kell illetéket fizetni.
Lehet tehát teljesen illetékmentes is a lakásvásárlás, azonban olyan esetekben utólag megfizetendő az illeték, amikor a mentességnek valamilyen jövőbeni feltétele van, és az nem teljesül időben. Például az építési telek vásárlására, ha négy éven belül nem épült rá lakóingatlan. A falusi CSOK vagy a CSOK Plusz segítségével vásárolt ingatlanokra is meg kell fizetni az illetéket, amennyiben nem teljesülnek támogatás bizonyos jogszabályi feltételei vagy megszűnik a CSOK-ra való jogosultság.