A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi ülésén 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Ennek indokaként Varga Mihály elmondta: az inflációs folyamatok a júniusban várt alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára továbbra is stabil.
Az inflációs cél felülvizsgálatát a jegybank tavasszal kezdte meg, ennek eredményéről valamikor ősszel fognak beszámolni, az alapkamat további pályájáról pedig a Monetáris Tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében dönt majd a hazai inflációs kilátásokat, a globális fejleményeket és a kockázati megítélést figyelembe véve. Ez utóbbit főként
- a költségvetési pálya,
- az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások,
- a külső piaci környezet befolyásolja.
Külső környezet: kockázatot jelentenek a magas nemzetközi energiaárak és azok gyors változása. A közel-keleti háború globális növekedésre gyakorolt hatása bizonytalan, a folyamatokat kiemelten figyeli a jegybank. A FED részéről idénre még egy, az EKB részéről legfeljebb két kamatemelésre számítanak még a piacok. A nemzetközi hozamkörnyezet magas, a fejlett gazdaságok hosszú kötvényhozamai a másfél évtizedes csúcsérték közelében vannak.
Az emelkedő kamatpályák, valamint a fejlett piacok magas hozamkörnyezete magában hordozza annak kockázatát, hogy a fejlődő piacokról tőkekivonás történik
– értékelt Varga Mihály. A következő hónapokban kiemelten figyeli az MNB a meghatározó jegybankok kamatemeléseinek időzítését.
Hazai környezet: a forint az elmúlt hónapban látott erősebb sávban maradt. Az energiahordozók árainak emelkedésével együtt a forint is gyengült, ezt korrekció követte. Kiemelt figyelemmel kíséri a jegybank a forint régiós devizákhoz képest nagyobb volatilitását, valamint hogy az árfolyam együtt mozog az energiaárakkal. „A devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárul az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához, ami a jegybank legfontosabb mandátuma” – mondta az MNB-elnök.
A hazai állampapírok kedvező kockázati megítélése az államadósság finanszírozását segíti elő.
Az infláció az elemzői várakozások alatt van, sokéves összevetésben is a legalacsonyabbnak számít. A jegybank arra számít, hogy az áremelkedés üteme
az év további részében és jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul.
Az áremelkedés mértékének csökkenése elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek és a nem tartós iparcikkek lassuló árdinamikájához köthető. Ez arra utal, hogy a stabilan erősebb árfolyam dezinflációs hatása fokozatosan megjelenik – mondta Varga Mihály. A piaci szolgáltatások viszonylag magas árdinamikája megmaradt, ehhez hozzájárult elsősorban a banki és telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni áremelése. Ez a tényező a 2017–2020-as időszak átlagát meghaladó havi árváltozás mintegy háromnegyedét magyarázta.
A reálgazdasági folyamatok közül a jegybankelnök kiemelte az aszályhelyzetet. Elmondta, hogy
- a világpiaci élelmiszerárak alig emelkednek,
- európai viszonylatban az elmúlt öt év átlagához hasonló terméshozamok várhatók.
Ennek fényében a jegybank szerint
a hazai agrár- és élelmiszerpiac inflációja rövid távon mérsékelt maradhat az erős beágyazottság miatt, annak ellenére is, hogy Magyarországon az aszály mértéke a 2022-ben tapasztaltnál is súlyosabb.
GDP: az elérhetővé váló uniós források lendületet adnak a beruházásoknak, ennek növekedési hatása fokozatosan jelentkezhet az elhangzottak szerint.
Fizetési mérleg: júniusban 111 millió eurós többletet mutatott, ez a tavaly ilyenkorinál némileg magasabb, emögött a külkereskedelmi egyenleg javulása áll.
Összegzésképpen Varga Mihály az előretekintő iránymutatásból kiemelte, hogy az alapkamat további pályájáról a szeptemberi inflációs jelentés alapján dönt majd a monetáris tanács.
A pozitív reálkamat mellett a pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, ezáltal hozzájárulva az árstabilitási cél eléréséhez – derül még ki az iránymutatásból.
Kérdések, válaszok
Az EU-ban ma Magyarországon van a legmagasabb inflációs cél, és ha a kormány elkötelezett az euróbevezetés mellett, akkor azzal a jegybanknak is van dolga. A munka elkezdődött – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy ebben kulcskérdés az inflációs cél felülvizsgálata.
A Transparency International (TI) közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben a jegybank által 2025. január 1-je után megkötött visszterhes és ingyenes szerződéseinek adatait kérték ki. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály elmondta: 2025 március 4. óta az új jegybanki vezetés törekszik az átlátható működésre, szükséges dokumentumokat nyilvánosságra hozzák, féléves-éves-negyedéves jelentéseket készítenek és adott esetben tesznek közzé a honlapjukon, illetve 14 százalékkal csökkent a működési költség, aminek további csökkentésén dolgoznak. A jegybanki alapfeladatokhoz kapcsolódó szerződésekre vonatkozó adatigénylés a szokásos adatigénylésekhez képest más, mélyebb volt volt ez, ráadásul eddig ilyen jelentést nem készítettek, az adatokat így nem rendezték össze. Erről tájékoztatták az adatigénylőt, aki ezután fordult a sajtóhoz és a NAIH-hoz, de
az MNB közzé fogja tenni a kért információkat.
A jogszabály az ő álláspontjuk szerint ezt nem írja elő, de Varga Mihály is támogatja a transzparenciát, ezért rendszeresen közzé tehetik a jegybank alapfeladataihoz kapcsolódó szerződéses információkat. Ez persze nem érinti a deviza- és aranytartalék kezeléséhez és hasonló kérdésekhez tartoznak – tette hozzá. Megvizsgálják az EKB gyakorlatát, és ha eltérést látnak, azzal a Pénzügyminisztériumhoz fordulnak, akár törvénymódosítást is kezdeményezve. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója konkrét paragrafusokra hivatkozva fordult a Péterfalvi Attila által vezetett hatósághoz, amivel kapcsolatban a jegybankelnök azt mondta, őt is érdekli, hogy a felek jogértelmezése miben tér el.
Az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottsága is adatigényléssel fordult az MNB-hez, ez szintén jelentős mennyiségű adatot érint, Varga Mihály bízik benne, hogy még a héten meg tudják küldeni a dokumentumokat a bizottságnak. Az MNB korábbi gyakorlatát vizsgáló bizottság részéről is nyilván fog érkezni adatigénylés – jegyezte meg.
Bízik abban is Forsthoffer Ágnes házelnök bejegyzése nyomán, hogy az MNB balatoni üdülőjének ügyét is sikerül rendezni. A jegybank mostani vezetése az alapfeladatokra kíván koncentrálni, ebbe nem érzik beletartozónak, hogy üdültetési kérdésekkel foglalkozzanak. Az ingatlan eladó, értékesítés alatt áll.
A kormány 7,5 százalékban határozta meg a 2026-os deficitcélt – közölte a Pénzügyminisztérium hétfőn. Ez európai szinten is magasnak számít, felmerült a kérdés, hogy veszélyezteti-e a jegybank szerint az euróbevezetéshez szükséges célok teljesítését a jelenleg kitűzött, 2030-as határidőig. „Ambiciózus célnak tartom, hogy a feltételeket 2030-ig teljesíteni tudjuk. A kormánynak vannak erre eszközei, ha a pénzügyminiszter ezt elérhetőnek látja, akkor annak megfelelően nyilatkozik” – mondta Varga Mihály, majd emlékeztetett: Kármán András korábban két olyan idén őszi, még készülő dokumentumról beszélt, amely még igazodási pont lehet a befektetők számára:
- 2027-es költségvetés (október)
- olyan 3 éves pálya felvázolása, amely a 2030-ra várt állapotra vezethet el.
Ez a munka nyilván folyik a Pénzügyminisztériumban, októberben láthatunk reálisabban a jegybankelnök szerint. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács a hiánnyal kapcsolatban hétfőn közzétett dokumentumában felhívta a figyelmet, hogy jó lenne, ha 2026-ban képződne megtakarítás, azt elsősorban adósság- és hiánycsökkentési célra használnák fel.