A golygó klímájának melegedése már jócskán túlmutat némi kellemetlenségen, mi több, egyenesen ijesztő mellékhatásokat gyakorol: befolyásolja például a rizstermelést, ami azért aggasztó, mert milliárdnyi ember napi ételéről, kalóriabevitelének fő forrásáról van szó – írja a Live Science cikke nyomán a hvg.hu.
A rizs, annak ellenére, hogy mennyire elterjedt, meglehetősen kényes a körülményekre, erősen függ a vízellátástól, érzékeny az aszályokra, áradásokra, hőhullámokra.
Egy friss amerikai kutatás szerint a klímaváltozás miatt a rizstermesztő régiók hőmérséklete magasabb lesz, mint amelyen a rizst az elmúlt 9000 évben termesztették. A szakértők szerint a felmelegedés 5000-szer gyorsabban halad annál, mint ahogyan a rizs valaha is fejlődött az evolúciója során.
Emiatt a növény elérheti azt a hőmérsékleti határát, amin túl már nem lesz képes alkalmazkodni a melegebb napokhoz.
Való igaz, hogy a rizs alapvetően a melegebb klímát kedveli, ám a fotoszintézis 40 Celsius-fok körül leáll, és a túl sok meleg befolyásolhatja a pollen életképességét és a szemek növekedését. Ráadásul vízigényes növényről van szó, így a nedves és száraz évszakok eltolódása is problémát jelent, akárcsak a tengerszint emelkedése, mivel az alacsonyan fekvő rizsföldeket eláraszthatja a sós víz, ami elpusztíthatja a növényt.
A kutatók úgy vélik, a növény termesztése azokra a helyekre korlátozódott, ahol az éves átlaghőmérséklet 28 Celsius-fok alatt van, és a meleg évszakban is átlagosan 33 Celsius-fok alatt marad a maximális hőmérséklet. Ez azonban mostanra folyamatosan változik.
Bár igaz, hogy a klímaváltozás azokat a helyeket is felmelegítheti, ahol eddig a hűvösebb éghajlat miatt nem termett meg a rizs, viszont a rizsföldeket évszázadok alatt alakították ki, nem lehet őket egyik napról a másikra „átköltöztetni”
– húzta alá Nicolas Gauthier, a Floridai Természettudományi Múzeum antropológusa és földrajztudósa.
A kutatás nem azt állítja, hogy egyszerűen véget ért a rizstermesztés, sokkal inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy nem lehet a növény elvolúciójára várni, az embernek kell alkalmazkodnia. Megoldásként javasolják a kutatók például a nemesítést és a genetikai módosítást, illetve a technológiai vízgazdálkodást. Csakhogy mindegyik ugyanazzal a problémával küzd: a klíma gyorsabban változik, mint ahogyan a mezőgazdaság át tud szerveződni. Ebben az értelemben pedig a rizs stratégiai növény, nem helyettesíthető könnyen. Ha a termelési zónák eltolódnak, az nem csak agrárkérdés, hanem geopolitikai és társadalmi üggyé is válik.