Ugrásszerűen nő a jüan használata a nyersolaj és egyéb áruk és szolgáltatások kifizetésében, miután Irán és Oroszország a dollármentes kereskedelem fenntartása érdekében a kínai devizához fordult – írja a vg.hu, hozzátéve, hogy továbbra is csak egy kis százaléka történik a globális kereskedelemnek jüanban, továbbra is a dollár a legkeresettebb deviza.
A trend viszont emelkedő, a Wind kínai adatszolgáltató szerint a jüan alapú kereskedelmi elszámolások márciusban az előző hónaphoz ötven százalékkal nőttek a CIPS bankközi fizetési rendszerben, az összértékük 1460 milliárd jüanra (214 milliárd dollárra) ugrott, ami a háromszorosa a 2021. márciusi szintnek.
Az emelkedéshez valószínűleg hozzájárul az is, hogy Irán útdíjat követel a Hormuzi-szorosban, és legalább kettő hajóról tudni, hogy jüanban kétmillió dollárnak megfelelő összeget fizetett a tulajdonosa az áthaladásért. Becslések szerint Teherán akár évi 60 milliárd dollárt is kereshet ennek az útvámnak a bevezetésével. Fizetni jüan mellett kriptovalutában is lehet.
Iránnak azonban nemigen van más választása, ugyanis az amerikai szankciók nagyrészt kiszorították a dolláralapú nemzetközi bankrendszerből, és Washington április végén befagyasztott 344 millió dollárnyi, állítólag Teheránhoz köthető kriptodevizát.
Ugyanakkor nem csupán Irán használja a jüant: kínai sajtót beszámolók szerint a szaúd-arábiai kormány márciusban a jüanban elszámolt olajtranzakciók arányát 41 százalékra becsülte. Abban a hónapban az olajmonarchia két nagy állami tulajdonú bankja is csatlakozott a CIPS-hez (a kínai jegybank által fejlesztett jüan-tranzakciós hálózat).
A másik szankcionált, és emiatt a jüanhoz forduló ország Oroszország, ami emellett folyamatosan bővíti a kereskedelmi kapcsolatait Kínával. A nagy orosz bankokat 2022-ben, Oroszország Ukrajna inváziója után zárták ki a SWIFT-ből, amely nélkül gyakorlatilag lehetetlen fizetéseket végrehajtani olyan főbb valutákkal, mint a dollár és az euró. Oroszország ehelyett a rubelre és a jüanra tért át, és nyersolajat és földgázt ad el Kínának az ukrajnai háború finanszírozására.
A kínai deviza iránti megnövekedett kereslet az árfolyamokban is megmutatkozik, a jüan erősödött a dollárhoz képest az iráni háború kitörése óta, miközben más ázsiai valuták, köztük a jen és a dél-koreai von gyengült, mivel az emelkedő olajárak várhatóan rontják majd az országuk külkereskedelmi mérlegét.
Kína 2024 óta határokon átnyúló kísérleti fizetési programokat is indított olyan országokkal, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Ezek a csatornák lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy kereskedelmi és pénzügyi elszámolások céljából bankokon keresztül dollár helyett digitális jüanban utaljanak pénzt az üzleti partnereiknek.
A kínai deviza azonban még így is csekély a nemzetközi kereskedelemben: a SWIFT adatai szerint márciusban három százalék volt, szemben a dollár 51 százalékos arányával. Lemaradt az euró, az angol font és a japán jen mögött is.