A magyar gazdaság stabilabb és versenyképesebb több régiós versenytársánál, így például Romániához vagy Bulgáriához képest is – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány új gazdasági és fejlettségi mutatója, az Oeco-index alapján, ami a Világbank 2024-es és 2025-ös adatsorait vette alapul. Az alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: a lista élén fejlett, versenyképes, nyugat-európai, illetve a nyugati világhoz tartozó országok szerepelnek, a végén pedig „sérülékeny államok” főleg Afrikából, Közép-Ázsiából és Latin-Amerikából.
Az első öt között található Szingapúr, Svájc, Dél-Korea, Izland és Írország, míg a rangsor legvégén Dél-Szudán, Jemen, Szíria, Afganisztán és Venezuela van.
Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 31., míg az Európai Unió tagállamai között a 19. helyet foglalja el.
Pásztor Szabolcs úgy fogalmazott, gazdasági szempontból hazánknak van még fejlődési tere, de Kelet- és Közép-Európában Magyarország megelőzi például Romániát, Lengyelországot, Horvátországot, Görögországot, Törökországot, Lettországot és Szlovákiát is.
Az Oeco-index idei elkészítésekor is az volt a fő cél, hogy valós, komplex képet mutassanak be a magyar gazdaságról nemzetközi összehasonlításban. A régió országai közül Pásztor Szabolcs külön megemlítette Romániát, ahol jelenleg nem a legjobb a helyzet, mert magas a költségvetési hiány, új adókat, megszorításokat vezetett be a kormány. A szakértő szerint ezekről az intézkedésekről kevesen számolnak be idehaza, és inkább akkor kapják fel a fejüket a hazai lapok, portálok, ha valamilyen mutatóban megelőzi Románia Magyarországot, csakhogy az utóbbi időben erre nem utaltak jelek.
Az Oeco-index, illetve a Világbank adatai alapján Románia és Bulgária is Magyarország mögött van, pedig korábban olyan lesújtó híresztelésekkel is lehetett találkozni a sajtóban, hogy ezeknek az országoknak a szintjére süllyedt a magyar gazdaság. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nem állítja azt, hogy Magyarország az élen áll ezekben a nemzetközi összevetésekben, hanem hiteles adatokra támaszkodva egy reális képet szeretne bemutatni a gazdasági teljesítményről.
A szakértő megjegyezte: az ilyen összehasonlításokban nagyon félrevezető lehet, ha csak egy-egy mutatót ragadnak ki, mert akkor úgy tűnhet, hogy Románia és Bulgária elhúz mellettünk, miközben erről a valóságban nincs szó. Azt gondolja,
komoly következtetéseket csak részletes, több szempontot figyelembe vevő adatok alapján lehet levonni.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója Románia esetében emlékeztetett, hogy a kormány éveken keresztül nagyon erőltette a fogyasztást, és maga a gazdaságpolitikája is nagyon erőltetett volt, miközben az államadósság egyre jobban növekedett. „Azt lehet mondani, hogy kiköltekezték magukat, és most egyfajta korrekció történik. Ennek egyébként mi nem örülünk, mert Románia nagyon fontos kereskedelmi partnere Magyarországnak.
Ha pedig egy kiemelt kereskedelmi partner rosszul teljesít, azt megérzi a magyar export is”
– magyarázta a szakértő.
Bulgáriával kapcsolatban az utóbbi időben az egyik legfontosabb hír az volt, hogy 2026. január 1-jén bevezették az eurót, illetve egy inkább fellendül a fogyasztás. Ugyanakkor Pásztor Szabolcs felhívta a figyelmet arra is, hogy Bulgáriában is vannak komoly szerkezeti problémák, az Oeco-index ranglistán pedig mögöttünk állnak: a világon a 48., az EU-ban a 24. helyet foglalják el.
A szakértő elmondta: ha egy ország fejlettségét vizsgálják, akkor meg kell nézni különböző mutatók alapján, hogy éppen hol tart. „Nem minden a GDP, a születéskor várható élettartam vagy a fogyasztás mértéke. Ha viszont az összképet nézzük, akkor az komplexebb megközelítést tartogat számunkra” – jegyezte meg Pásztor Szabolcs.