Az MVM Csoporthoz tartozó MVM Zöld Generáció Zrt. első geotermikus projektjének bemutatásán Lantos Csaba arról beszélt, hogy a fejlesztés célja geotermikus alapú villamosenergia-termelő erőmű létesítése és a hőenergia közvetlen hasznosítása a térségben.
Hozzátette: a beruházás során mintegy 2400-2500 méter mélységig terveznek lefúrni, ahol várakozásaik szerint 140-150 Celsius-fokos termálvíz érhető el.
A projekt kísérleti jellegű, és siker esetén egy 3,5-4,5 megawatt teljesítményű erőmű jöhet létre – tette hozzá.
A miniszter felidézte, hogy 2022-ben azzal a feladattal vette át hivatalát, hogy a korábbinál jóval nagyobb energiaszuverenitást kell elérni Magyarországon.
Mint mondta: ez jól illeszkedik a korábban elfogadott nukleáris stratégiához: Paks I. üzemidejének meghosszabbítása mellett épül Paks II., és a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok is megjelenhetnek. Az egyik stratégiai pillér tehát a nukleáris energia, a másik pedig a megújuló energiaforrások – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy míg 2010-ben mindössze 300 háztartási méretű kiserőmű működött az országban 1,4 megawatt kapacitással, addig ma már mintegy 330 ezer ilyen rendszer üzemel, összesen mintegy 8500 megawatt teljesítménnyel. A napelemek részaránya a hazai áramtermelésben megközelíti a 29 százalékot, amellyel Magyarország világelső, megelőzve többek között Chilét és Görögországot is – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a következő években az új szélenergia-kapacitások is kiegészítik a napelemes rendszereket. Ugyanakkor Magyarországon az erőművi kapacitás mintegy 60 százaléka már ma is időjárásfüggő, ezért kiemelten fontos a nem időjárásfüggő megújuló energiaforrások – így a geotermia, valamint a biomassza és a biogáz – fejlesztése.
Hozzátette: Magyarország már jelenleg is a jelentősebb geotermikus fűtési kapacitással rendelkező országok közé tartozik, a mintegy 674 ezer távfűtött lakás körülbelül 10 százalékában geotermikus energia biztosítja a hőellátást. Az áramtermelés ugyanakkor ezen a területen még korlátozott, ezért is bír kiemelt jelentőséggel a most induló beruházás.
Lantos Csaba kiemelte:
az energia ára és rendelkezésre állása meghatározó a gazdaság versenyképessége szempontjából, a hasonló fejlesztések pedig hozzájárulnak Magyarország energiaszuverenitásának erősítéséhez.
Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója arról beszélt, hogy a „zöld átállás” kiemelten fontos pillére a vállalat stratégiájának, amelynek részeként nap- és szélerőműveket, valamint energiatárolókat építenek Magyarországon és Európa más országaiban is.
A vállalat első geotermikus projektje úttörő vállalkozás, hiszen Magyarország első hibrid geotermikus rendszere valósul meg Zsana és Kiskunhalas térségében, amely nemcsak villamos energiát termel, hanem a kitermelt termálvíz hőtartalmát közvetlenül is hasznosítja – tette hozzá.
A beruházás jelentős lépés a megújuló energiaforrások kiaknázásában, hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, mérsékli az importfüggőséget és támogatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását.
Mátrai Károly hangsúlyozta: a fejlesztés egy körforgásos rendszerként működhet, mivel a kitermelt termálvizet felhasználás után visszasajtolják a földbe.
Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke közölte, hogy a beruházás állami tulajdonú szereplők együttműködésében valósul meg.
Felidézte: a hatóság kezdeményezésére három éve egyszerűsödött a kutatási engedélyezés, azóta mintegy 140 kérelmet fogadtak be, amelyek közül 80-at engedélyeztek. Jelenleg mintegy ötven kutatás folyik.
Hozzátette: tavaly kötötték meg az első szerződést, amelynek révén az MTK új sportkomplexuma teljes egészében geotermikus energiával működik.
Az elnök kiemelte, hogy Magyarország geotermikus adottságai kedvezőek, ugyanakkor a lehetőségek egy része még kihasználatlan.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a tervek szerint a kitermelt geotermikus hőt elsősorban a közeli Kiskunhalason hasznosítanák, ahol a városi távhőrendszer fogadhatja az erőműből érkező energiát.
Hozzátette: a hőellátásba intézmények is bekapcsolódhatnak, egyebek mellett a Szegedi úti börtön, a kórház és további közintézmények. A fejlesztés emellett lehetőséget teremthet arra is, hogy helyi vállalkozások és ipari szereplők csatlakozzanak a rendszerhez, így a geotermikus energia a térség gazdasági szereplői számára is hasznosulhat.