A szakmai gondolkodásban teljesen helyénvaló azt firtatni, hogy megfelelő-e egy bankrendszer piaci szerkezete – mondta Palkó István, a Portfolio elemzője az InfoRádióban annak kapcsán, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég azt mondta, hogy szerinte a bankok „drágák és túl sokan vannak”, ezért elég lenne öt nagybank Magyarországon, sőt, hétfőn négyet meg is nevezett azok közül, amelyeknek szerinte maradniuk kellene.
Nagy Mártonnak is „joga van” ezt elemezni, ugyanakkor szokatlan, hogy egy gazdasági miniszter ilyen kérdésekkel foglalkozzon
– vélekedik az elemző, aki szerint kulcskérdés a bankrendszer mérethatékonysága, hiszen az egy „veszélyes üzem”, a nemzetgazdaság egésze ki van téve a bankrendszer működésének. Az ágazat rendkívül tőkeigényes, és a magas technológiaigénye miatt magas fix költségek jellemzik.
Hozzátette:
normál esetben a piaci mechanizmusok döntenek, a 2008-as pénzügyi válság előtt kifejezetten ez volt a jellemző. De utána rendkívüli mértékben megemelkedett a bankszektor szabályozói terhe, így ez már egyre kevésbé elmondható.
Nőtt az adóterhelés, illetve bejöttek a díjstopok, kamatstopok, kamatplafonok, THM-plafonok és hasonló intézkedések a bankrendszerrel kapsolatban, és mint az elemző fogalmazott, „ezekre a kérdésekre is ki kellene térnie a miniszternek”. Akkor volt egyes bankok megtérülése kifejezetten alacsony, amikor a méretükhöz képest jelentős adóterheléssel sújtották őket. A mérethatékonysági kérdés most már elsősorban nem piaci, hanem szabályozói, állami intézkedések, döntések eredménye – vélekedikPalkó István.
A Nagy Márton által megemlített négy bank, az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit kiemelkedő az abszolút nyereségesség szempontjából
– fogalmazott. Tőkearányosan, tehát a relatív nyereségesség szempontjából az Erste Bankot, a Raiffeisen Bankot és a Gránit Bankot is hozzá lehetne venni – ismertette az elemző. Hozzátette, lehetséges, hogy a nemzetgazdasági miniszter az abszolút mérlegfőösszeg oldaláról „ragadta meg”, mely bankoknak „lenne helyük” Magyarországon, így nézve az ötödik helyért a Raiffeisen Bank, a CIB Bank, az Erste Bank versenyezhetne.
Azzal kapcsolatban, hogy egy bankcsoport elhagyja-e Magyarországot, a saját döntéshozatali központja rendelkezik – hangsúlyozta Palkó István. Emlékeztetett, a 90-es évek közepe óta a nyugati bankok rendkívül expanzívan terjeszkedtek ebben a régióban. A 2008-as válságot követően viszont elkezdték racionalizálni működésüket. Több nyugati nagy bank, amely nagyon kicsi mérettel rendelkezett Magyarországon, felhagyott tevékenységével. Sok esetben a nagyobb bankok felvásárolták a kis részesedésű bankokat.
A 2008-as válság óta a piacon „hüvelykujjszabály”, hogy egy banknak a kisebb piacokon is érdemes elérnie legalább 5 százalékos részesedést
– magyarázta az elemző.
Az is lehetséges, hogy az egy tulajdonoshoz kerülő bankok tulajdonosa úgy dönt, hogy a bankok összeolvadnak egymással, így jött létre például az MBH Bank hazánkban. A harmadik lehetőség, hogy az állam kényszerít ki valamilyen konszolidációt a piacon. Ez a mechanizmus viszonylag gyenge volt Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben, annak ellenére, hogy a bankszektort jelentős terhekkel sújtotta az állam. Elképzelhető, hogy ha a kormányzat úgy dönt, ennek érdekében szabályozói beavatkozások lesznek – tette hozzá Palkó István, a Portfolio elemzője az InfoRádióban.