Nyitókép: Getty Images/urbazon

Csúcsra ugrott Magyarország, világelső a magyar családok gyarapodása

Infostart
2026. február 14. 17:56
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint 2025 harmadik negyedévében Magyarország érte el a legjelentősebb egy főre jutó reáljövedelem-növekedést a szervezet nem-G7 tagállamai között. A magyar adat (1,6 százalék) messze meghaladja a fejlett országok 0,3 százalékos átlagát.

Az OECD kedden közzétett adatai alapján a szervezet tagországaiban az egy főre jutó reáljövedelem 0,3 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban, ami megegyezik az előző negyedév ütemével. Ugyanakkor az egy főre jutó reál-GDP növekedése (0,5 százalék) továbbra is kismértékben megelőzi a jövedelmek bővülését. A statisztika szerint a vizsgált 20 ország közül 11-ben javult a családok anyagi helyzete, 8-ban csökkent, míg egy országban stagnált - írja mandiner.hu.

A nem-G7 országok csoportjában Magyarország végzett az első helyen

1,6 százalékos reáljövedelem-bővüléssel,

miközben az egy főre jutó reál-GDP is 0,9 százalékkal emelkedett.

Visegrádi országok

  • Bár 2025 második negyedévében még a lengyel mutató volt a legerősebb (3,1%), a harmadik negyedévre a növekedés üteme 1,2 százalékra mérséklődött. Ennek ellenére a lengyel gazdaság továbbra is stabil jövedelembővülést mutat az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően.
  • A cseh helybéliek jövedelmi helyzete 0,8 százalékkal javult, ami az inflációs nyomás további enyhülésével és a reálbérek fokozatos helyreállásával magyarázható.
  • A visegrádi csoporton belül Szlovákia mutatta a legszerényebb, 0,5 százalékos növekedést. Itt a jövedelmek emelkedését az energiaárak és a költségvetési konszolidációs intézkedések hatása fogta vissza.

A jelentés kiemeli, hogy a magyarok jövedelmi helyzetének javulását elsősorban a munkavállalói javadalmazás tartós növekedése támogatta. Ez a folyamat Lengyelországgal együttműködve 2022 negyedik negyedéve óta a legerőteljesebb az egész OECD-térségben.

A G7-csoporton belül Olaszország mutatta fel a legmagasabb, 1,7 százalékos növekedést, amit főként a munkabérek és a nettó vagyonjövedelmek emelkedése fűtött. Németországban mérsékeltebb, 0,5 százalékos bővülést mértek.