Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unióban továbbra is a lakástulajdon a meghatározó lakhatási forma, bár az arány enyhén csökkent. Az uniós lakosság 68 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban – írja az Index az Aktuality alapján.
Magyarországon a lakosság 92 százaléka él saját tulajdonú lakásban vagy házban, ennél csak Romániában és Szlovákiában magasabb az arány. Ez messze meghaladja az uniós átlagot.
A lista másik oldalán Németország áll, ahol mindössze 47,2 százalék a lakástulajdonosok aránya, miközben 52,8 százalék bérlakásban él.
Hasonlóan alacsony tulajdonosi arány jellemzi Ausztriát (54,5 százalék), Dániát (60,9 százalék), Franciaországot (61,2 százalék) és Luxemburgot (63,5 százalék) is.
Összességében nő a bérlés súlya: ma már az EU-ban minden harmadik ember bérelt ingatlanban lakik.
Az unión kívül is akad példa alacsony lakástulajdonra: Svájcban az adott évben a lakosság csupán 42 százaléka vallotta magát lakás- vagy háztulajdonosnak.
Az elmúlt négy évben jelentős változások mentek végbe a lakástulajdon terén Magyarországon, különösen a középkorúak körében. A K&H biztos jövő legújabb kutatása szerint
a 30–59 éves korosztályban a saját lakással rendelkezők aránya 64 százalékról 75 százalékra nőtt.
A korábbi felmérés kiemeli, a lakástulajdonosok átlagosan 12 évvel ezelőtt vásárolták meg ingatlanjukat. Különösen figyelemreméltó, hogy a harmincas korosztály tagjainak több mint fele – 52 százaléka – az elmúlt öt évben szerezte meg saját otthonát. Ez arra is utalhat, hogy a fiatalabb generációk egyre inkább képesek a lakáspiacra lépni.
A lakástulajdonosok többsége – 56 százaléka – önálló családi házban él, míg a lakótelepi panellakások és a társasházak kisebb arányt képviselnek. Ez a megoszlás rámutat a lakhatási preferenciák sokszínűségére és a városi, illetve vidéki életstílus közötti különbségekre. A fővárosi lakások átlagosan kisebb alapterületűek, míg a vidéki otthonok tágasabbak, ami szintén fontos tényező a lakástulajdon piacán.