A Living and Working in the EU kutatás rávilágít, hogy a gazdasági feszültség nem múlt el, csupán egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban. Különösen a középkorúak és az alacsony jövedelműek helyzete kritikus. A 50–64 évesek közel 40 százaléka, a 35–49 éveseknek pedig 37 százaléka vallotta, hogy nehezen jön ki a havi jövedelméből - olvasható az economx.hu-n.
Míg a magas jövedelműeknek csupán 9 százaléka küzd anyagi gondokkal, a legszegényebbek 61 százaléka nem tudja megfelelően fedezni a kiadásait. Ez az arány két év alatt jelentősen, 40 százalékról emelkedett meg.
A válaszadók 18 százaléka számolt be rezsihátralékról, 20 százalékuk pedig rövid távú fizetési nehézségektől tart.
Lakhatási bizonytalanság és tartalékok hiánya
A lakhatási szorongás különösen a bérlőket és az egyszülős háztartásokat sújtja. A bérlők több mint 13 százaléka tart attól, hogy anyagi okokból el kell hagynia otthonát.
Míg Görögországban ez az arány 29 százalék,
Magyarországon 11,8 százalékos mutatót mértek, ami közelíti az uniós átlagot.
Bár a teljes elszegényedés némileg mérséklődött, a bérlők 28 százalékának egyáltalán nincs félretett pénze, a lakosság további 30 százaléka pedig legfeljebb három hónapig bírná ki jövedelem nélkül.
A gazdasági bizonytalanság közvetlen hatással van az európaiak lelki állapotára. A WHO-5 index alapján a válaszadók 57 százaléka depressziós kockázati zónába került.
A felmérés kiemeli: a társadalom alsó harmadának pénzügyi ellehetetlenülése nem csupán szociális katasztrófa, hanem makrogazdasági kockázat is, amely visszaveti a fogyasztást és növeli a költségvetési nyomást. Emellett az aggodalmakat tovább fokozza, hogy a válaszadók több mint 80 százaléka tapasztalt már valamilyen klímával összefüggő káreseményt az elmúlt években.