Az emelés mértéke többnyire az éves inflációhoz igazodott, de számos épületnél meg is haladta azt. A szakértők szerint a drágulás mögött több kényszerítő körülmény áll. A szakipari munkadíjak és az alapanyagárak továbbra is magas szinten mozognak, ami különösen a régebbi építésű házak felújítási alapjait terheli meg.
A biztosítók 2025-re újraértékelték az ingatlanok újjáépítési értékét, ami közvetlenül növelte a havi befizetéseket - írja gazdsági lap.
Új költségelemként jelentek meg a banki és postai díjak; több helyen a csekkes befizetés extra költségét már közvetlenül az érintett lakókra terhelik.
Kaplonyi György, az MTTO Alapítvány kurátora szerint az éves közös költségnek általában csupán a 0–4 százaléka nem folyik be időben. A problémát nem a tömeges nemfizetés, hanem az egyedi, tartós hátralékok jelentik.
A közös költség nem egységes, minden társasház tulajdonosi közössége a közgyűlésen dönt annak mértékéről. Az összeg általában az alábbi tételekből áll össze:
- Közös víz- és áramfogyasztás, szemétszállítás.
- Takarítás, kertgondozás, liftkarbantartás.
- Közös képviselet díja és banki költségek.
- ársasházi biztosítás.
- Felújítási alap (megtakarítás a jövőbeli munkákra).
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete hangsúlyozta, hogy a kiszállási díjak és a parkolási költségek emelkedése miatt a gyorsjavítások (csőtörés, tetőbeázás) is drágultak, ami szintén beépül a helybéliek havi terheibe.