2027-ben várhatóan jelentős kiadásoldali megszorítást kellene a kormánynak végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kellene a várhatóan növekvő GDP-hez képest – idézi a Költségveti Tanács elemzését a HVG.
A KT szerint, amennyiben 2026-ban a kiadások növekedése GDP-arányosan 0,8 százalék lesz, akkor a kormánynak nem marad mozgástere 2027-2028-ban. A GDP-hez mérve a nettó kiadások értéke 2027-ben 39,7 százalék, 2028-ban pedig 38,5 százalék körül alakulhat. Adóemelésekre ugyan nem lesz szükség, de adócsökkentésekre, illetve a különadók kivezetésére nem lesz tér. A foglalkoztatás demográfiai okokból nem növelhető érdemben, a keresetek emelkedési üteme lassulhat, a kormány pedig évi több százmilliárd forint adóbevételről mondana le – olvasható.
2025-ben a kiadások a tervezettnél magasabb mértékben emelkedtek, amennyiben ez 2026-ban is így lesz, a '26-os év végére a kiadások kumulált növekedése 0,8 százalék lesz GDP-arányosan, mindeközben a limit 0,6 százalék lenne – állapították meg. Hozzáteszik, ennek eléréséhez a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének GDP-arányosan az előző évhez képest 1,7 százalékponttal kellene javulnia, ahhoz, hogy a 0,6 százalékos elsődleges egyenleg 2027-re elérhető legyen.
A HVG cikke szerint ez „nem képzelhető el” megszorítások nélkül, de „kivitelezhető”. Így például 2023-ról 2024-re a GDP-arányos elsődleges egyenleg 2 százalékponttal javult, miközben a GDP reálértékben alig emelkedett.
Korábban, 2025 februárjában az Európai Unió Tanácsa Magyarország számára egy olyan korrekciós pályát ajánlott, amely elvezet oda, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Emellett az elsődleges nettó nemzeti kiadások visszafogott növelése is bele van kalkulálva a tervbe – emlékeztet a lap.
Hozzáteszik, elsősorban a nettó kiadások alakulása számít, nem pusztán a GDP-arányos költségvetési hiány. A tanács azóta a kormány kérelmére lehetővé tette Magyarország számára, hogy 2025 és 2028 között az eredeti korrekciós pályán rögzített kiadásnövekedési limitekhez képest a védelmi kiadások 2021 óta bekövetkezett növekedésének mértékével emelje a nettó kiadásokat – de legfeljebb a GDP 1,5 százalékával megegyező mértékben.
Így 1,3 százalékos emelésre lett mozgástér
– olvasható.
Magyarország jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely egyelőre monitorozást jelent. A Költségvetési Tanács előretekintő elemzése szerint, ha a 2025-ös tényadatok, továbbá a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, az Európai Bizottság tavasszal javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését.