A money.hu cikke szerint ha a pénz egy olyan bankszámlára vagy megtakarítási számlára kerül, ami látra szóló, azaz napi kamatot fizet lekötés nélkül, az már technikailag befektetésnek tekinthető, hiszen kamatot termel. Bár ezt sokan inkább megtakarításként értelmezik, a két fogalom közötti határ gyakran inkább elnevezésbeli, mintsem tartalmi. Ilyen esetekben jellemzően nincs meghatározott minimális elhelyezendő összeg, legfeljebb közvetett feltételek jelenhetnek meg, például elvárhatnak a bankszámlához kapcsolódóan egy rendszeres havi beérkező összeget (pl. jövedelem).
A megtakarítások következő lépcsőfokát a lekötött betétek jelentik, ahol már konkrét minimumösszeget határoznak meg a bankok. A magasabb kamatot kínáló konstrukcióknál jellemzően legalább 50–100 ezer forintos lekötést várnak el, ugyanakkor a belépési küszöb intézményenként tág határok között mozoghat, akár 10 ezer és 500 ezer forint között. Ezeknél a termékeknél az időtényező is hangsúlyos: a lekötési idő előtti pénzfelvétel többnyire kamatvesztéssel jár, vagyis a betét feltörése esetén a megtakarító rendszerint nem részesül hozamban – hívja fel a figyelmet a money.hu elemzője.
A lakossági állampapírok palettáján a rövidebb futamidejű megoldások között a 3, 6 vagy 12 hónapos Diszkont Kincstárjegyek, illetve az egy-két éves Kincstári Takarékjegyek szerepelnek, amik 10 ezer forintos címletenként vásárolhatók, és lejárat előtti visszaváltásuk eltérő feltételekkel történik. A hosszabb távra gondolkodók számára az ötéves FixMÁP és a MÁP Plusz, valamint a hatéves BMÁP és a tízéves Prémium Magyar Állampapír kínál alternatívát: ezek már 1 forintos alapcímlettel elérhetőek, így gyakorlatilag bármilyen összeg befektethető, lejárat előtti visszaváltáskor pedig jellemzően 1 százalékos tőkearányos díjat számítanak fel, miközben időarányos kamat jár – a MÁP Plusz esetében pedig évente öt napon díjmentes kiszállás is lehetséges.
A részvénypiacra a belépési küszöböt egy darab részvény ára határozza meg, hiszen legalább ekkora összeget mindenképpen be kell fektetni. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), azaz a magyar tőzsdén a legismertebb hazai papírok esetében ez jellemzően néhány ezer és néhány tízezer forint közötti induló összeget jelent: míg a Magyar Telekom vagy a MOL egy részvénye már pár ezer forintért megvásárolható, addig az OTP egyetlen papírja már 30 ezer forint feletti belépőt igényel.
Az amerikai részvényeknél ennél jóval szélesebb skálán mozognak az összegek. A nagy technológiai és pénzügyi vállalatok egy részénél egyetlen részvény ára már 100-200 ezer közötti forintösszegnek felel meg, sőt a legdrágább papírok esetében akár 350 ezer forintos befektetés is szükséges lehet. Ugyanakkor az amerikai piacon is találni olyan vállalatokat, ahol egy részvény ára tízezer forint alatti összegnek felel meg, vagyis kisebb tőkével is elérhető a piacra lépés, de a belépési küszöb összességében így is magasabb, mint a magyar részvények esetében.
Egyféle részvénybe fektetni nemcsak drága, de kockázatos is lehet, mert ilyenkor a befektetés teljesítménye egy cégen múlik – figyelmeztet a szakértő. Erre találták ki a befektetési alapokat, amik a diverzifikációt segítik, vagyis a kockázat szétterítését lehetőleg minél több értékpapír között. Az Equilor Noé Nemzetközi Részvényalap például az amerikai, európai és japán részvénypiacokba, valamint fejlődő és fejlett országok vállalatainak részvényeibe fektet. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték 2,68 forint, vagyis már ennyivel is bevásárolhatjuk magunkat az alapba (a költségeket nem számolva), ami egyébként a 2015-ös indulása óta 10,14 százalékos éves nettó hozamot ért el.
Az ETF egy tőzsdén kereskedett alap, ami a részvényekhez hasonlít, viszont teljes tőzsdéket, iparágakat képes lefedni. ETF-et már a magyar tőzsdén is lehet venni, például a BÉT teljesítményét, azaz a BUX indexet az OTP BUX Indexkövető ETF követi le. Ennek az árfolyama jelenleg 4092 forint, azaz ebbe kis összeggel is be lehet szállni.
A devizapiacokon is meg szokták határozni, hogy legalább mekkora mértékben (kötésméretben) váltható át deviza, ez általában minimum 100/1000/10.000 egység – a brókercégen múlik, hogy hol húzza meg ezt a határt.
Attól még, hogy elméletben be tudunk fektetni valamibe, mert megvan hozzá a minimum összeg, nem azt jelenti, hogy érdemes is. Ez ugyanis kockázatos is lehet – hívja fel a figyelmet az Equilor pénzügyi innovációs vezetője. Szerinte az első néhány millió forintból semmiképpen nem ajánlott magas kockázatú termékekbe fektetni, de 5–10 millió forintos befektetendő összegeknél már megjelenhetnek valamivel magasabb kockázatú termékek. 20 millió forint feletti befektetésnél már valóban diverzifikált portfóliót lehet kiépíteni, amiben a magas, közepes és alacsony kockázatú eszközök is megjelenhetnek.