2026 első hónapjaiban az infláció a célszint alá mérséklődhet, majd pedig átmenetileg ismét a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedhet. Az inflációs alapfolyamatok 2026-ban ugyanakkor visszafogottabbak lesznek, mint amire korábban számítottak.
Ez a 3,2 százalékos érték érdemi revízió a szeptemberi előrejelzéshez képest, amikor még 3,8 százalékosra számítottak. Emellett ugyanakkor vannak rövidtávú kockázatok, kérdéses például a jövő évi átárazások dinamikája, emellett az árrésstop kivezetésének várható hatása – emelte ki az igazgató.
2025-re így 4,4 százalékos inflációra számítanak, 2026-ban pedig 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme
– magyarázta Balatoni András.
A GDP-ben idén 0,5 százalékos növekedésre számítanak, 2026-ban 2,4, majd pedig 2027-ben 3,1 százalékos bővülést jeleznek előre. A növekedés első számú támasza várhatóan továbbra is a fogyasztás lesz. Az exportok és a beruházások már a jövő év második felétől, de többségükben inkább 2027-től járulhatnak hozzá majd érdemben a növekedéshez.
2027-től kezdődhet az a kiegyensúlyozottabb szerkezetű gazdasági növekedés, amit látni szeretnének
– emelte ki az igazgató.
Az elmúlt időszakban mind az USA-ra, mind pedig az eurózónára vonatkozó növekedési prognózisok javultak, az előrejelzésben például ez olyan módon jelenik meg, hogy kedvezőbb lett a külső felvevőpiacok növekedése, mint a szeptemberi prognózisban várt érték. Mindemellett érdemi változás történt az élelmiszerárak alakulásában is, nyár végén véget ért a globális élelmiszerár-emelkedés, sőt árcsökkenés indult meg. Szintén dezinflációs faktor a forint árfolyamának felértékelődése – hangsúlyozta Balatoni András.
Mint az inflációs jelentésben olvasható, a világpiaci élelmiszerárakhoz hasonlóan a hazai mezőgazdasági termelői árak is mérséklődnek havi alapon. Szeptemberben például az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal csökkentek az árak.