Mint az Infostart korábban hírül adta, nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az előző, novemberi ülésén sem változtatott a testület sem a jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosón. Az elemzők nem is számítottak a kamatszint változtatására.
„Megerősítem, hogy a Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérés mellett” – szögezte le tájékoztatója elején Varga Mihály, aki elismerte, a vártnál kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, ám a várakozásoknak tovább kell mérséklődniük, amihez pénzpiaci stabilitás kell.
Két döntést várnak:
- az év eleji átárazásokat
- az árrésstopok kivezetéséről szóló döntést.
Mindezen tényezők figyelembe vételéven döntött a fenti módon a Monetáris Tanács, amely folyamatosan értékeli a beérkezett gazdasági adatokat, folyamatokat, ülésről ülésre döntenek továbbra is az alapkamat szintjéről.
Gazdasági háttér
Szerinte a globális befektetői hangulat javult, csütörtökön közölnek is egy ehhez kapcsolódó inflációs jelentést, és minden olyan kondíció adott lesz, ami segíthet a gazdaság növekedésében.
A Fed az MNB megítélése szerint 2026-ban kétszer 25 pontos csökkenésre készül, az európai központi kamat viszont várhatóan nem változik.
Ezt követően szót ejtett a negatív pályán lévő iparról, és bár a fogyasztás nem alakult jól, további tényezők fékezték a konjunktúrát.
A bruttó átlagkeresetek emelkedése csökken, ugyanígy a rendszeres bruttó bérek is.
A konjunktúra azonban az év végével élénkül, ezt a versenyképesség javulása is segítheti az MNB helyzetértékelés szerint.
Az infláció már a toleranciasávban van, az üzemanyagok és a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése segített be, a jövőre vonatkozó vélemény viszont nem annyira rózsás Varga Mihály jegybankelnök szerint.
Átmenetileg a toleranciasáv felső szélét is érintheti újra a pénzromlás üteme, a 3 százalékos ütem 2027 második felére érhető el.
Az alapfolyamatok mérséklődését az árfolyamok alakulása is szolgálja, még „az árrésfolyamatok kiszűrésével” is, az erős forint tehát jó, 7 százalék pluszban van idén a forint az euróhoz képest.
Az inflációs folyamatok fenntartásához a jegybank pozitív reálkamattal járul hozzá.
Kérdések, válaszok
Meddig maradhat az árrésstop, mivel számolnak?
Ami az aktuális döntés. Tehát február végéig, ezzel számolunk. Az inflációt most már egyéb tényezők is csökkentik, az üzemanyagárak és a nyersanyagárak. De csütörtökön publikáljuk az inflációs jelentést.
Van-e információ, hol tart az alapítványok utáni nyomozás? Ők visszautasítólag nyilatkoznak.
A nyomozás ügyében a nyomozóhatóság tud információt adni, nem vagyunk velük kapcsolatban. Az alapítványi ügyekben feljelentést tettünk. Van egyébként alapítvány most is, a Pénziránytű, edukációs tevékenységet folytat.
Sok támogatott hitel lépett be a rendszerbe, kettős kamatrendszer jött létre szinte. A jegybank szerepe a gazdaságélénkítésben változott-e, csökkent-e?
Tiszteletben tartjuk minden intézet döntéseit, de az egyéb transzmissziók fékezik, rontják azokat a csatornákat, amelyeket a monetáris politika működtet. Három területet gondoltunk végig tavasszal: árfolyam, infláció, tartalékgazdálkodás. Nem vagyunk elégedetlenek, de dolgozunk tovább, 410 forintról 380-as szintre erősödött a forint, 51 milliárd eurónyi tartalékunk van.
Árrésstop: várhatunk-e hatásokat a kivezetéstől?
Az árrésstop hatását illetően: van egy bizonytalanság, minél tovább vannak jelen ezek az intézkedések, annál inkább alkalmazkodnak a gazdaság szereplői, így a kivezetéskor nem lesz egyszeri hatás, mérni kell a hatásokat.
Mi a helyzet az aranytartalékkal?
Megvan.
Teret teremt magának a Monetáris Tanács, hogy kamatot tudjon csökkenteni? A januári inflációs adat után februárban jöhet a kamatcsökkentés?
Teret az adatok tudnak teremteni. Ha kedvező folyamatok lesznek, akkor kész lesz a Monetáris Tanács. Említettem két hangsúlyos elemet, amit élénken figyelünk. Ami az inflációs pályát illeti, kettőt kell aludni.
Donald Trump tagadja a megegyezést a pénzügyi védőpajzsról, ez érinti-e a monetáris politikát?
A védőpajzs a jövőről szól. A védőpajzstörténet a jövő képébe illeszkedik. Az MNB a tartaléképítésben érdekelt, a tartalékszint pedig soha nem látott mértéket ért el. Védőpajzsügyben a kormány reagált.
Árrésstop kivezetése: a jegybank a GVH-val együtt adott ki közleményt, hogy vizsgálják, hogyan jelentkezik az árakban a forinterősödés. Mi a reakciója?
A kereskedők egy része az árrésstop megszüntetésekor maradna abban a pozícióban, amiben volt, egy másik része pedig árat emelne, ezért nem tudjuk megmondani, mi történik az árrésstopok kivezetésekor. De a forinterősödés megjelenése az árakban lassabban történik, ez biztos. A kereskedelem gyorsabban áraz át, ha drágulásról van szó, lehet, hogy valamilyen más területen elszenvedett veszteségét kompenzálja ilyenkor a kereskedelmi szektor.
Amennyiben az inflációs folyamatok az előzetesen látott folyamatoknak megfelelően alakulnak, szó lehet-e év eleji kamatcsökkentésről? Akár többről? Mi lehet a szintje?
Senkinek nem akarok befektetői tippeket adni. A jegybank célja az inflációs cél fenntarthatóságának tartóssá tétele. Emiatt a kamatcél is másodlagos, az inflációs cél a legfontosabb, nekünk erre van mandátumunk, ide célzunk.