Október végéig az államháztartás központi alrendszere csaknem 3668 milliárd forintos hiánnyal zárt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezzel az éves tervezett 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány 76,8 százaléka teljesült. Októberben kiugróan magas volt a deficit, csaknem elérte a 340 milliárd forintot.
„Egyedül októberben 339 milliárd forint hiányt halmozott fel a költségvetés, ami elég magas számnak számít, 2021-ben és 2024-ben volt csak ennél magasabb a deficit. Ha az előző 10 hónapot nézzük, akkor közel 3700 milliárd a mínusz, ami azt jelenti, az utolsó két hónapra a megemelt hiánycél eléréséig még 1100 milliárd forintnyi mozgástere van a kormányzatnak” – mondta az InfoRádióban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
A szakértő megjegyezte, ismert, hogy a decemberi költés azért elég erős szokott lenni,
az év utolsó hónapjának hiánya szokott a legmagasabb lenni, vagyis még nehéz megmondani, hogy teljesül-e a megemelt hiánycél, esetleg túl is lépi az államháztartás.
A kiugró mértékű deficittel kapcsolatban a vezető közgazdász azt mondta, a kormány most az első 10 havi adatokat közölte, ami szerint a bevételek ugyan 5,6 százalékkal nőttek, a kiadások viszont 6,9 százalékkal lettek nagyobbak. Ezen belül kiemelhetők a kamatkiadások, amik kapcsán fontos megemlíteni, hogy jelen pénzforgalmi szemléletben eltérő az elszámolás, mindent akkor kell elszámolni, amikor az adott tétel kifizetésre kerül. Emellett az idei évben nagyon sok, két évvel ezelőtti infláció utáni kamatot fizető állampapír fizetett magas kamatot.
Kiemelkednek az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások, a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai és az önkormányzatok támogatásai, ami egy év alatt jelentősebben nőttek – sorolta Regős Gábor.
A szakértő kiemelte, hogy az államháztartás hiánya kicsit akarat és kicsit gazdaság kérdése, abban az értelemben, hogy hogyan teljesülnek a bevételek, hogyan alakul a növekedés. Idén a növekedés jelentősen elmaradt a várttól, viszont szerencséje a büdzsének, hogy
bizonyos meghatározó tételekben igenis jelentős volt a bővülés, így az áfabevételek 11,2 százalékkal, a személyi jövedelemadó-bevételek 8,6 százalékkal nőttek, ami valamelyest kijjebb húzta az ország gazdaságát a stagnálásból.
„Az persze nyomokat hagy, hogy a GDP alacsonyabb lesz a tervezettnél” – jegyezte meg a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a másik oldalról szintén nagy kérdés, hogy a választások előtt a kormány mennyire lesz „spórolós” vagy „osztogató”, illetve a választás után az újraalakuló vagy teljesen új kormányzat mekkora hiányt szeretne, tehát mennyire növeli vagy éppen csökkenti a kiadásokat. Azaz a jövő hiánya egy kicsit döntés kérdése is – hangsúlyozta ismét a szakértő.