Az ingatlanfejlesztők számára az ingatlanbefektetési piac, a kereskedelmi ingatlanok piaca kiemelt jelentőségű. Ezek olyan irodaházak, amelyeket bérbe adnak vállalkozásoknak, olyan bevásárlóközpontok, amelynek üzlethelyiségét bérbe adják üzleteknek, olyan ipari, logisztikai létesítmények, amelynek raktárait, ipari épületeit bérbe adják ugyancsak vállalatok számára, és ez a bérleti díj hozamot jelent az ingatlan tulajdonosának.
„Ez azért fontos egy ingatlanfejlesztőnek, mert abból a vételárból, amit a kereskedelmi ingatlanok eladásából realizál, újabb projekteket tud indítani. Eddig ez a folyamat megakadni látszott az ukrán háború, az ezzel összefüggő inflációs problémák és európai gazdasági problémák miatt, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. 2024-ben emiatt mindössze 400 millió euró volt a kereskedelmiingatlan-befektetési volumen. 2025 első három negyedévi tényadatai és negyedik negyedévi előrejelzése alapján úgy látjuk, hogy idén 800 millió euró körül lesz a befektetési ráta, ami duplája a tavalyinak. Vagyis több ilyen ingatlant tudtak értékesíteni a magyar ingatlanfejlesztők, ingatlanbefektetők, és ez egy dinamizmust hoz a piacba, ebből a forrásból pedig további projekteket lehet indítani. Ez jó hír, én trendfordulónak mondanám. 2019-ben ez a szám, ez 1,3 milliárd euró volt, de hogyha most ilyen ütemű bővülés van, akkor jövőre elérhetjük az egymilliárd eurót, és utána pedig 2027-re a másfél milliárd euró nagyságrendű befektetési tranzakciós volument” – mondta Takács Ernő.
A húzóerőt az ipari, logisztikai ingatlanok piaca adja, továbbá a szállodaingatlanok és az irodaházak tranzakciói voltak jelentősek.
Elsősorban a hazai befektetők aktívak az ingatlanbefektetési piacon, az arányuk 60 százalék környékére tehető, de kelet-európai, cseh és osztrák befektetők is megjelentek, és van Európai Unión kívüli, kínai, ázsiai, észak-amerikai befektetési érdeklődés is.
Kiemelte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke a szállodapiacot: több turista érkezik, tovább maradnak, többet költenek, a budapesti reptér forgalma már meghaladta a 2019-es rekordévet, a régiós versenytársakhoz képest jobban növekszik, és bővíteni is fogják. Ez mind a növekedés felé mutat. Ám
Budapesten csak 27 ezer szállodai szoba van, miközben Prágában 37 ezer, Bécsben pedig 43 ezer. A magyar fővárosban jócskán van még igény szállodai szobára.
Eddig ezt Magyarországon és Budapesten Airbnb-s és Booking-on történő foglalásokkal oldották meg a beutazók, ám most elkezdődik ezek újraszabályozása a kedvezőtlen lakáspiaci hatásai miatt. És mivel Takács Ernő elmondása szerint a belföldi turizmus is növekszik, ezért ott is van tere a bővülésnek – igaz, nem akkora, mint Budapesten, mert elsősorban a külföldi turisták jelentik a növekedést a turizmusban.
„Több ezer új szállodai szobára van szükség a fővárosban. Információink szerint idén 800 új szoba jön a piacra Budapesten, de ez töredéke annak, amire szükség lehet. Úgyhogy ingatlanfejlesztőként úgy látjuk, hogy ésszerű döntés új szállodafejlesztésben gondolkodni, akár még úgy is, hogy meglévő épületek funkcióváltásával, tehát egy korábbi irodaépület vagy egy korábbi lakóépület szállodává történő átépítésével történjen” – mondta.
Tudomása szerint előkészítés alatt van még mintegy 3000 szoba létesítése, ez azt jelenti, hogy építési engedéllyel rendelkezik a projekd, de még indításra vár. Kiemelte még, hogy
a meglévő 27 ezer szállodai szoba fele műszakilag vagy egyéb szempontból már felújításra szorul.
Nagyon sok szálláshely zárt be azért, mert a tulajdonos már nem tudja felújítani, hiszen ezek hatalmas, akár milliárdos nagyságrendű költségek. Tehát a meglévő épületállománnyal is kell kezdeni valamit ahhoz, hogy igazából versenyképes legyen Budapest.
Vidéken Takács Ernő szerint más a helyzet, és bár vannak a külföldiek számára is slágerdesztinációk (Balaton, Hortobágy, Eger, Tokaj stb.), azért itt elsősorban a belföldi turizmusra kell építeni. Ezen a területen nincs akkora kapacitáshiány, ugyanakkor a munkaerőhiány jelentős nehézségeket okoz. A vidéki turizmusban még sok attrakciófejlesztésre lenne szükség, illetve több vidéki repülőtérre is.
„A világ kinyílt, az olcsó repülőjegyekkel lényegében minden turisztikai desztináció elérhető,
az utazás nem probléma. Úgyhogy egy nagyon versengő környezetben kell kitalálni, újraalkotni azt, hogy a vidéki lokációkkal mi történjen, mennyire a belföldi, mennyire a külföldi turizmusra épüljön a forgalom. Az ingatlanfejlesztők erre várnak. Mondok egy rossz példát: Siófok menjen el Ibiza irányába és egy bulihely legyen, ahova fiatalok járnak fesztiválozni, szórakozni, vagy legyen egy másik vendégkört megcélzó, adott esetben például kulturális vagy művészeti úti cél, amilyen esetében egyébként Füredre asszociál mindenki. A fejlesztő azt szereti, amikor már van egy önazonossága a régiónak, és akkor ahhoz képest kell neki 3, 4 vagy 5 csillagos szállodát fejleszteni bizonyos szolgáltatási szortimenttel. Ez a szakmai munka zajlik, a turisztikai ügynökség és a szakemberek által nagyon komoly munka folyik annak érdekében, hogy ez a fajta karakterizálás, ez a karakter kialakuljon ezeken a helyszíneken, és utána megindulnak ott is a fejlesztések” – vetítette előre a szakember.
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke arról is beszélt az Arénában, hogy jelenleg 2,5 millió négyzetméter ipari logisztikai építmény kivitelezése zajlik Magyarországon, ez egy óriási szám. Ebből kétmillió négyzetméter saját célra épülő, saját tulajdonú fejlesztés, vagyis vállalatok maguk számára építenek telephelyet, ipari és raktárcsarnokot. Emellett 520 ezer négyzetméter bérbeadási célra épül, elsősorban vidéken. Az ipari épületek állományának súlypontja kezd áthelyeződni vidékre a kormányzat iparfejlesztési programjának, a vidéki egyetemi városok és nagyvárosok fejlődésének, az átlagnál magasabb léptékű bővülésének köszönhetően.
Még talán Nyugat-Magyarországon van egy fehér folt, de Takács Ernő szerint előbb-utóbb feltehetőleg a hármas határ környékén is indulni fog valamilyen fejlesztési pólus.
Kiemelte még, hogy a külföldi cégek elvárásai minden országban egyformák, egy-egy épületük, irodaházuk ugyanolyan standardok szerint kell hogy megépüljön Budapesten vagy Debrecenben, mint Frankfurtban vagy Párizsban, vagy bárhol Európa vagy a világ bármely városában, ugyanazokkal a műszaki követelményekkel, és ez nagy kihívás az ingatlanfejlesztői körnek. De jó hír, hogy a magyar ingatlanfejlesztők eleget tudnak tenni ezeknek az elvárásoknak, nem hiúsultak meg beruházások szakmai vagy minőségbeli hiányosságok miatt.