Washingtonban járva Orbán Viktor miniszterelnök pénzügyi védőpajzsról is megállapodott Donald Trump amerikai elnökkel. Az ezt firtató kérdésre az ATV-nek adott interjújában részletesen is beszélt már a kormányfő: Magyarország az első világháború óta bajban van, ebben is segítenek a megfelelő egyezségek, garanciák, partnerségek.
A miniszterelnök értelmezését kiegészítve az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője úgy fogalmazott, egy válság alatt vagy egy olyan esetben, amikor spekulációs nyomás nehezedik a fizetőeszközre – mint például amilyen 1992-ben az angol font esetében fennállt –, előfordulhat, hogy az országnak kimerülnek a devizatartalékai, ebben az esetben a jegybanknak nem lesz semmilyen lehetősége, ráhatása a fizetőeszköz árfolyamának alakulására, de ami ennél is súlyosabb probléma, hogy az államkincstár nem tudja teljesíteni a külföldi pénznemben fennálló adósságot, tehát beáll az államcsőd.
„Ilyen esetben jelenthet megoldást ez a pénzügyi védőpajzs néven elhíresült megállapodás. Bár konkrét részleteket még nem ismerünk, összességében ez egyfajta deviza-cserecsatorna létrehozását jelenti. Tehát ha kimerülnek egy adott állam devizatartalékai, két állam egy előre meghatározott árfolyamon fizetőeszközt cserél, ezzel feltöltve az érintett ország devizatartalékait” – mutatott rá.
Sajnálatosnak tartja, hogy a médiában ezt a megállapodást hitelnek nevezik vagy az EU-s (visszatérítendő) forrásokkal emlegetik egy lapon, ez ugyanis helytelen, „ez nem egy hitel”;
a világ számos országa rendelkezik ilyen csatornával, még Svájc és az Egyesült Királyság is, de említhető lenne az az Európai Központi Bankon keresztül az eurózóna összes országa,
amelyek mind rendelkeznek ilyet védőpajzs-megállapodással az Egyesült Államokkal.
A védőpajzsnak, mint Horváth Sebestyén hangsúlyozta, nincs „ára” politikai vagy egyéb értelemben, viszont bizonyos idő elteltével, vagy amikor lemerülnek egy országnak a devizatartalékai, és élesíti a megállapodást, dollárt cserél a fizetőeszközére, a futamidő lejártával, akár 10-15 év múlva az elcserélt összeget vissza kell fizetni; azt azonban hozzátette még, hogy ezeket a devizacsere-megállapodásokat a legritkább esetekben alkalmazzák ténylegesen. Hogy miért?
„Ez kicsit úgy működik, mint egy biztonsági kamera. A biztonsági kamerát is csak végső esetben kell alkalmazni, annak sem az a tényleges célja, hogy a betörőt elkapják, hanem hogy már a cselekménytől a biztonsági kamerának a látványa eltántorítsa a betörőt. A védőpajzs létrehozásával eleve lehet erősíteni egy adott fizetőeszköz stabilitását” – mutatott rá.
A védőpajzs arra viszont kevéssé jó szerinte, hogy a költségvetési hiánnyal kapcsolatban nagyobb szabadsága legyen egy adott országnak, az viszont tény, hogy egy ilyen megállapodás tudja erősíteni az adott ország fizetőeszközének a stabilitását, ritkábbak lesznek a hirtelen árfolyam-ingadozások, nem véletlenül kötött összesen 43 ország a világon már hasonló megállapodást vagy az Egyesült Államokkal, vagy az Európai Központi Bankkal, vagy Kínával, vagy Japánnal, tehát ez „egy nemzetközileg széles körűen elterjedt pénzügyi intézkedés”.
Ha „mindenki mindenkivel köt” ilyen megállapodást, felvetődhet, hogy a spekulációs támadások kizáródnak. Ezzel kapcsolatban tisztázta, sosem nullázódik ezen támadások valószínűsége, de maga a megállapodás hatékonyan véd.
„Nézzük meg, hogy mi történt 1992-ben, amikor egy elhíresült magyar befektető megshortolta az angol fontot, ebben az esetben is az okozta a brit fizetőeszköz végső bedőlését, hogy a Bank of England devizatartalékai kimerültek. Ha 1992-ben az Egyesült Királyságnak lett volna ilyen védőpajzs-megállapodása az Egyesült Államokkal, akkor ez az elhíresült befektető kétszer is meggondolta volna, hogy elkezdje megshortolni a fontot, mivel látta volna, hogy az Egyesült Királyság jegybankja mögött ott áll az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, a dollár, a dollárt kezelő bank, amelyik a legnagyobb, globálisan a legnagyobb súlyú központi banknak számít” – idézte fel Horváth Sebestyén Soros György korábbi fellépését, amelynek köszönhetően végső soron ezt a pénzügyi innovációt a világ létrehozta.