„Történelmi szemmel nézve láthatjuk, hogy korábban az Egyesült Államok és a Szovjetunió versengett egymással, ám a hidegháború lezárulása után új terek nyíltak ki” – mondta az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója. Erősödött a vállalati szféra is, viszont éppen az Axiom megjelenése hozta be azt a vonulatot, hogy már kisebb államok is részt vehetnek űrrepülésben, illetve űrhajóst küldhetnek a Nemzetközi Űrállomásra tudományos céllal – tette hozzá.
A kutató kitért rá, hogy eddig nagyságrendileg 700 ember jutott ki a világűrbe, a felüket az Egyesült Államok küldte, ötödük a Szovjetunióból vagy Oroszországból származott, és kevesebb mint 200 érkezett máshonnan. Hangsúlyozta: azzal, hogy két űrhajóssal már be lehet kerülni a top 20-ba, ez a versengés pedig tovább fog gyorsulni a közeljövőben például a régiós országok közül Lengyelország és Csehország ugyanígy versenyez ezekért a helyekért.
Németh Viktória leszögezte, az Axiom űrprogram technológiai innovációja az volt, hogy sikerült olcsóbbá és elérhetőbbé tenni az űrutazást, akár magánszemélyek számára is. Emlékeztetett, hogy az első misszióra is űrturistákat vitt. Ezt a lehetőséget azóta államok is felfedezték, így juthatott ki azóta szaúdi, izraeli, indiai, lengyel és magyar űrhajós is, utóbbi Kapu Tibor személyében.
Az Oeconomus kutatója arról is beszélt, hogy az űrkutatás, az űripar a technológia csúcsa, és a sikeresen megoldott kihívások inspirálhatják az adott ország mérnökeit további olyan innovációk elérésében, réstermékek létrehozásában, amire adott esetben egy nagyobb állam nem is gondolt. Ezáltal olyan technológiai ugrásokat lehet megtenni, amelyek hosszú időre biztosítják egy-egy ország gazdasági fellendülését, nemzetközi együttműködéseit.