Az európai uniós költségvetés figyelembe veszi az országok fejlettségét, és ez alapján dönti el részben, hogy mennyit kell befizetniük a tagállamoknak és mennyi támogatásra jogosultak. Valószínű, ha az ukrán integráció valamilyen formában elindul vagy bekövetkezik, meg kell emelni az uniós költségvetési bevételeket, ezt GDP-arányosan szokták megadni. Emiatt várható az, hogy a visegrádi országoknak is megnő a befizetése, évente pár százmillió euróval – mondta az InfoRádióban Kutasi Gábor.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottság eleve csökkentené a tagállamok agrártámogatását és a kohéziós alapból származó támogatást. Azt feltételezi, hogy átcsoportosításra lesz szükség, noha az Európai Bizottság eleve az agrártámogatások refomrjára készül, aminek az a célja, hogy kevesebb agrártámogatást fizessenek ki, de
„mivel belépne Ukrajna egy nagyon nagy földterülettel, ez biztosan elvonzaná a támogatások jelentős részét,
vagy valamilyen újraelosztást eredményezne”.
A kutató megjegyezte, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve nagyon fejletlen Ukrajna a többi országhoz képest, ezért nagyon le fogja húzni azt az EU-átlagot, amely alapján eldöntik, hogy egy ország jogosult-e támogatásra a kohéziós alapokból.
„Az biztos, hogy Csehország egy ilyen bővítés esetében kiesne a kohéziós alapból, hiszen az EU-átlag 90 százaléka alatt kell lenni ahhoz, hogy valaki jogosult legyen. De aki bent marad, arra is új újraelosztási rendszer várna, így a többi V4-ország is kevesebb pénzre számíthatna – mondta Kutasi Gábor, így szerinte egyrészt többet kellene befizetni, másrészt a többől is kevesebb járna majd.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője elmondta azt is, hogy Magyarország akár profitálhatna is Ukrajna bővítéséből, hiszen keleti szomszédunk többletpiacot jelent az unióban és nagy beruházási lehetőséget is, ám Kutasi Gábor szerint Ukrajna piacának nagy részét már leosztották a háború alatt a politikai pozíciók alapján.
„Megvannak azok a nagy magyar multicégek az energiaszektorban, a bankszektorban, a gyógyszeriparban, amelyek tőkekihelyezési lehetőségeket találnának Ukrajnában, és az onnan hazautalt profittal növelhetnék a magyar gazdaság értékét, de van egy nagy kérdőjel, hogy mennyire van már most leosztva Ukrajna piaca beruházási szempontból is. A háború alatt nem piaci versenyben, hanem politikai pozíciók alapján amerikai cégek már befoglaltak különböző kitermelési jogokat, ágazatokat, termőföldeket, az amerikai elnök kötött megállapodásokat a nyersanyag-kitermelésre. Ilyen szempontból
Ukrajna egy kérdőjeles lehetőség a magyar gazdaság számára, szemben például Szerbiával, ahol meg van ágyazva a magyar beruházóknak,
és sokkal inkább piaci körülmények döntenek arról, melyik beruházás valósul meg, melyik beruházó lehet sikeres” – nyomatékosította Kutasi Gábor.