Az európaiak vásárlóereje idén egy évben egy főre vetítve átlagosan 20 291 euró, amely az előző évhez képest 4 százalékos nominális növekedést jelent. Magyarország 40 százalékkal marad el az európai átlagtól, és a vizsgált 42 európai ország közül a 30. helyen áll, ezzel megőrizte előző évi pozícióját – olvasható az NIQ/GfK közleményében.
Az európaiak teljes vásárlóereje 2025-ben 13 900 milliárd euró. Ez az összjövedelem áll rendelkezésre élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra, és fogyasztói vásárlásokra. A közleményben hozzáteszik, bár ez tavalyhoz képest nominálisan növekedést jelent, a vásárlásokra és megtakarításra rendelkezésre álló tényleges összeg országonként eltérő.
Lichtenstein 2025-ben is nagy előnnyel az első helyen áll a vásárlóerő-rangsorban. Lakosainak egy főre jutó vásárlóereje 71 130 euró, amely 3,5-szerese az európai átlagnak. A második helyen Svájc, a harmadik helyen Luxemburg következik.
A luxemburgiak vásárlóereje is több, mint 1,9-szerese az európai átlagnak.
Az egy főre jutó vásárlóerő is rendkívül magas a lista top 10 országában, ezekre az országokra vetítve az átlag legalább 43 százalékkal magasabb, mint az összes európai vizsgált országra vetítve. Összességében az elemzett 42 ország közül 16 az európai átlag felett van, 26 pedig az átlag alatt. Spanyolország némileg az európai átlag alatt helyezkedik el.
Ukrajna a sereghajtó, az ott élők mindössze 2946 euróval rendelkeznek fejenként,
ez alig több, mint 15 százaléka az európai átlagnak.
Magyarország 40 százalékkal marad el az európai átlagtól, a 42 vizsgált európai ország közül a 30. helyen áll, ezzel megőrizte előző évi pozícióját.
A legnagyobb vásárlóerővel rendelkező régió, Budapest közel 28 százalékkal áll az országos átlag felett.
Mint a cég 2024-es kutatása megállapítja, a magasabb vásárlóerővel rendelkező vármegyék Budapest körül, illetve az osztrák határ környékén helyezkednek el.
Vásárlóerőben az 1,6 millió lakosú Budapestet a 300 ezer lakosú Pest vármegye követi, a lakosságszámban összemérhető (1,3 milliós) Fejér vármegye a lista negyedik helyén van. Az országos átlaghoz legközelebb Veszprém vármegye van. Az előző évekhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye zárja a rangsort, itt az egy főre jutó vásárlóerő 9 614 euró, ami 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.
Veszprém áll a legközelebb az országos átlaghoz az egy főre jutó 12 390 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel. A tavalyi adatokhoz képest Pest a negyedik helyről a másodikra ugrott, Komárom-Esztergom és Fejér vármegye egy hellyel lejjebb csúszott, Tolna és Győr-Moson-Sopron helyet cserélt.
Az első tíz leggazdagabb település listáját idén újból Üröm vezeti, a tavalyi tizedik Nyergesújfalu kiesett a top 10-ből. Paks a hatodik helyre került, Solymár a harmadik, Diósd az ötödik helyre jött fel. Az ürömi vásárlóerőindex 172,2 százalék, tehát 72,2 százalékkal magasabb a hazai átlagos vásárlóerőnél.
A top 10-ben szereplők közül sok település Budapest agglomerációjában, Pest vármegyén belül található kisváros, az alábbi táblázatban láthatóak az egyes települések eredményei.
| 2025. évi helyezés (2024. évi helyezés) | Település | Vásárlóerő-index |
| 1. (1.) | Üröm | 172,2 |
| 2. (2.) | Budaörs | 153,9 |
| 3. (5.) | Solymár | 150,6 |
| 4. (3.) | Nagykovácsi | 150,0 |
| 5. (6.) | Diósd | 146,7 |
| 6. (4.) | Paks | 141,2 |
| 7. (9.) | Győrújbarát | 137,3 |
| 8. (8.) | Törökbálint | 136,8 |
| 9. (7.) | Szentendre | 135,2 |
| 10. (11.) | Dunakeszi | 130,9 |
A pilisvörösvári járás, ahol Üröm, és Solymár is található, 2024-ben az MBH Indexe alapján az ország 10 legélhetőbb járása közül az ötödik helyet szerezte meg. Budaörs járása, a budakeszi a negyedik helyet kapta a listán.
A NIQ Purchasing Power Europe 2025 tanulmány módszertanában a vásárlóerő az adók és a jótékonysági hozzájárulások levonása után rendelkezésre álló jövedelem mérőszáma, amely magában foglalja az esetleges állami juttatásokat is. Ez a vásárlóerő a lakosság nominális rendelkezésre álló jövedelmén alapul, ami azt jelenti, hogy az értékeket nem korrigálják az inflációval.
A számítások a bejelentett bevételek és keresetek, az állami juttatások statisztikái, valamint a gazdasági intézetek által közölt gazdasági előrejelzések alapján történtek.