Az üzleti terv és az árbevétel teljesíthetőségét tartják az egyik legnagyobb kihívásnak a magyar vállalkozások – derült ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából az Egyensúly Intézet által készített felmérés eredményeiből.
Perlusz László a VOSZ Barométer harmadik negyedéves adatait értékelve az InfoRádióban elmondta: a 2025-ös évre lényegesen kedvezőbb gazdasági környezetre számítottak a vállalkozások, de csalódniuk kellett. A legfőbb okok közé sorolta, hogy nem kerültek közelebb a felek a fegyverszünethez az orosz–ukrán háborúban, a közel-keleti térség válságai is kihatnak a piacokra, továbbá az Egyesült Államok „agresszív kereskedelempolitikája” is meglehetősen leszűkítette a mozgásteret a kivetett vámokkal. A VOSZ főtitkára emlékeztetett, hogy a magyar kormány erre az évre háromszázalékos GDP-emelkedést jelzett előre, de úgy tűnik, csak félszázalékos bővülést lehet elérni.
A hazai és a nemzetközi gazdasági helyzet miatt itthon jelenleg rendkívül mérsékelt az optimizmusa a vállalkozásoknak. A VOSZ összesített barométerindexe a harmadik negyedévben 50 ponton állt (a százpontos listán az 50 alatti érték pesszimizmust, felette optimizmust jelez), akárcsak a második negyedévben, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest viszont két százalékpontos romlás figyelhető meg. Perlusz László szerint azért optimizmusra is lehet okuk a vállalkozásoknak, mert néhány aggályos területen javult a helyzet, „vannak olyan tényezők, amelyeknél már mintha felderengene a fény az alagút végén”. Mint fogalmazott, nem könnyű a helyzet, annak viszont lehet örülni, hogy nem romlott a barométerindex értéke, amely a pozitív és a negatív tartomány között maradt.
A hazai vállalkozások szempontjából az egyik legfőbb probléma, hogy a megrendelések száma nem emelkedik a kívánt mértékben, és ebből adódóan az árbevétel is alacsonyabb. Az üzletmenetben sok esetben fennakadások tapasztalhatók, és sokaknak gondot okoz az üzleti terv teljesítése is. Perlusz László szerint ugyanakkor „halvány optimizmusra ad okot”, hogy
a vállalkozások tartalékai nem csökkennek tovább, leginkább stagnálásról számolnak be az érintettek, illetve néhány esetben pozitív irányba történt elmozdulás.
Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a felmérés alapján egyértelműen csökkent a pesszimisták aránya a gazdasági veszélyekkel kapcsolatban.
A VOSZ főtitkára megerősítette, hogy bizonyos vállalkozásoknál azért maradhattak meg a tartalékok, mert a nyugdíjba vonuló vagy távozó munkaerőt nem pótolták, de a visszajelzések alapján nincs drámai változás a foglalkoztatásban. Emlékeztetett, hogy sok cégnél a Covid jelentette az igazi nagy érvágást, és akkoriban sok helyen voltak nagyszámú elbocsátások, bár igyekeztek a végsőkig kitolni ezeket a fájdalmas döntéseket. A legtöbb cég azért arra törekedett, hogy megtarthassa a lojális munkatársakat.
Perlusz László úgy fogalmazott, jelenleg „kevésbé feszes a munkaerőpiac” itthon, a munkáltatók igyekeznek kerülni az elbocsátásokat, amit jól bizonyít, hogy
a korábbi felmérések során a vállalkozások az első három probléma közé sorolták a szakképzett munkaerő hiányát, míg a legfrissebb kutatásban a kilencedik helyre szorult vissza.
A VOSZ főtitkára tud olyan cégekről, ahol „kapun belüli munkanélküliség van”, de rögtön megjegyezte, hogy ezzel nem arra utal, hogy olyan lenne a helyzet, mint a rendszerváltás előtt. Inkább arról van szó, hogy a cégek megtartják a munkatársaikat, még akkor is, hogyha kevesebb munkát tudnak nekik adni vagy csak részmunkaidőben tudják őket foglalkoztatni. Azt érzékeli, hogy a magyar vállalkozások többsége abban reménykedik, hogy „egy újabb rosszul sikerült év” után jövőre már talán jobbak lesznek a lehetőségek, tehát „az optimizmus még azért nem halt ki teljesen”.