Nyitókép: MNB/YouTube

Varga Mihály a jegybanki kamatdöntés után: még később teljesülhet az inflációs cél, de erős árfolyamra van szükség

Infostart
2025. szeptember 23. 15:46
Kamatdöntő ülést tartott kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a papírformának számító döntés után a jegybank elnöke mégis sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét és környezetét, és az MNB új várakozásaival is előállt. Ezt követően újságírói kérdésekre is válaszolt, elmondta például, hogy csökkennie kellene az inflációs érzetnek is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem.


Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt.

Legutóbb tavaly szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A forint sem mozdult meg igazán a papírformának számító döntés hírére.

Tájékoztatóján Varga Mihály beszámolt róla: áttekintették a piaci és pénzügyi folyamatokat, valamint az inflációs jelentés előrejelzését.

"Felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatokról" tett jelentést, ez és a stabilitásorientált megközelítés fényében tartották szinten az alapkamatot.

A globális konjunktúrakilátások ugyanakkor - a német folyamatok ellenére - javultak, az amerikai kamatkörnyezet tovább mérséklődhet, az eurózónás változatlan maradhat az év végéig.

A magyar gazdaság teljesítményét szerinte "kettősség jellemezte", az árkorlátozó intézkedések segítettek az inflációs nyomás mérséklésében.

Az MNB szeptemberi inflációs jelentését csütörtökön hozza nyilvánosságra, de ennek főbb pontjait már most közölte: Magyarország 2027 elejére érheti el az inflációs célt, a 3 százalékot (idén 4,6, jövőre 3,8 százalék várható e téren).

A GDP idei növekedése 0,6 százalék lehet, jövőre 2,8, 2027-ben 3,2 lehet ugyanez a szám.

A befektetői hangulat érdemben nem változott a "geopolitikai helyzet" állandósulásának köszönhetően.

Magyarország külső környezete "továbbra is bizonytalan" szerinte, a hazai kilátások mentén nyomatékosította, Németország kilátásai továbbra sem jók, ennek a következményei megjelennek a magyar gazdaságban. A beruházások csökkennek, a munkaerőpiac feszessége oldódott.

A gazdaság - jóslata szerint - lassan élénkül majd, ezt a külső konjunktúra kellene, hogy támogassa, de egyes egyéb belső és külső tényezők is.

Hitelezés

A háztartási hitelállomány - mint beszámolt róla - tempósan nő, a vállalatoknál kevésbé, de szintén növekszik, ezek a folyamatok így is maradnak később, várakozásai szerint.

A bankrendszerről e mentén elmondta, nagyobb hiteligény kielégítésére is alkalmas.

A háttérben

A háttérben szerinte komplex folyamatok irányítják az inflációt, az élelmiszerek ára a világban továbbra is magas, az árkorlátozó kormányintézkedések viszont megteszik hatásukat.

Rámutatott ugyanakkor, hogy jól jártak idén is, akik forintban hozzáférhető eszközökben takarítottak meg.

A lakossági inflációs várakozások ugyanakkor nincsenek összhangban sem a tényinflációval, sem a jelen lévő stabilitással.

Az MNB közben számol az árréskorlátozás novemberi kivezetésével, az infláció ezért lehet a várakozásnál kissé magasabb a következő évben még, a 3 százalékos cél tehát - mint megerősítette - 2027 elejére lehet elérhető.

A Monetáris Tanács által óvatos megközelítésre van szükség szerinte továbbra is, lezárásként kiemelte, az előre tekintő iránymutatás nem változott, elkötelezettek a fenntartható inflációs pálya mellett.

Kérdések - válaszok

A gyenge forint segíthet a gazdaságnak? Mi a határ?

Gyenge infláció nem járulhat hozzá a fejlődéshez és a versenyképességhez. Ez csak egyes szakemberek illúziója. Akármilyen árfolyam is van, tartósan és hosszú távon a gyenge árfolyam nem járul hozzá a gazdaság felzárkózásához. A jegybanknak ugyanakkor nincs inflációs célja.

A Bankszövetség Alkotmánybírósághoz fordult a kamatstop miatt. Mit gondol erről?

Soha nem kommentáltunk ilyen eseményeket. Magyarország jogállam, mindenki használja az eszközeit, érdeklődéssel várjuk a bíróság döntéseit.

Az inflációs várakozások horgonyzása igényel-e további intézkedéseket?

Úgy tapasztaljuk, hogy az elmúlt fél év során jelentős változások voltak, márciusban még Európa legmagasabb inflációja volt, most már nem vagyunk a dobogón sem. Ennek megfelelően az inflációs érzetnek is csökkennie kell.

A jövő évi növekedésben erőteljes részt vállalna a fogyasztás. Milyen bérdinamika társulna ehhez?

Van egy lakástámogatási program (Otthon Start - a szerk.), ezek is növelik a háztartások jövedelemforrását. Bejelentett döntésekről van szó, ezekkel tudunk kalkulálni.

Kizárt-e tőkejuttatás alapítványoknak?

Igen. Egyebekben hozzájuk kell fordulni.

Patai Mihály volt jegybanki alelnök szerint egyre nagyobb "hülyeségek" jellemzik a kormány gazdaságpolitikáját. Mit gondol erről?

Olyan eszközöket használt a kormány, amelyeket nyugodt időszakban nem, az általa kritizált intézkedéseket - árstopok - pedig már kivezette a kormány.

Mi lehet egyáltalán inflációs cél?

Stabilitásorientált inflációs politika a cél, döntésről döntésre haladunk, nincs kitűzött cél, hogy mikor merül fel az inflációs és a kamatszint.