Spanyolországban a népesség történelmi csúcson van, 2024-ben meghaladta a 49 millió főt – miközben a természetes szaporulat tartósan negatív, és a növekedést szinte kizárólag a bevándorlás biztosítja. Az alacsony születési ráta, a társadalom elöregedése és a strukturális munkaerőhiány együttesen olyan helyzetet teremtett, amelyben a migráció nem csupán szükségszerűség, hanem a gazdasági stabilitás és növekedés egyik záloga is lett – olvasható a Migrációkutató Intézet gyorselemzésében.
„A lakosságnövekedésnek a fő oka a bevándorlás volt, hiszen a termékenységi ráta a lakosság állandó fenntartását nem biztosítja: a 2,1, helyett 1,4 volt a spanyoloknál” – ismertette az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet elemzője. Gönczi Róbert elmondta, hogy az adatok bizonyítják azt is, hogy a lakosságnak már több mint 18 százaléka bevándorló, ami nagyjából 8 millió 200 ezer főt tesz ki.
A legnagyobb csoportot a marokkóiak alkotják, őket követik a kolumbiai, román, venezuelai, ecuadori, argentin és perui származású bevándorlók a kutatás szerint. A bevándorlók főként Madridban (22,3 százalék) és Barcelonában (22,5 százalék), valamint a két nagyváros vonzáskörzetében telepednek le.
Bevándorlást támogató kormány
Az új munkahelyek 90 százalékát bevándorlókkal töltik be, a vendéglátásban 45 százalék, a háztartási szolgáltatásokban 72 százalék az arányuk. „Ebből kiderül, hogy Spanyolországnak szüksége van arra, hogy bevándorlók érkezzenek az Ibériai-félsziget nagyobb országába” – hangsúlyozta a kutató.
Az illegális bevándorlás állítja kihívások elé a spanyol kormányt, de
szemben más európai országokkal, a spanyolok nem szigorítással reagáltak az irreguláris migráció jelenségére, hanem enyhítésekkel.
2024-ben jelentették be az Arraigo-programot. Három fő ága – az Arraigo Social, az Arraigo Laboral és az Arraigo Familiar – különböző jogosultsági feltételekkel kínál lehetőséget az irreguláris bevándorlóknak a letelepedésre és a jogszerű tartózkodási státusz megszerzésére. „A programnak köszönhetően rövidebb tartózkodási idő, olcsóbb jövedelemigazolás és különleges státusz jár azoknak, akik korábban elvesztették a tartózkodási engedélyüket” – magyarázta Gönczi Róbert, hozzátéve, hogy Pedro Sánchez kormánya megállapodásokat kötött Mauritániával és Gambiával is, hogy könnyebben érkezhessenek onnan az emberek, ne válasszák az irreguláris migrációs útvonalakat. Ugyanakkor ezek nem voltak sikeresek, nem csökkentették az irreguláris bevándorlás számait.
A lakosság nem teljeskörűen támogatja a bevándorlást, de a Migrációkutató Intézet felmérése szerint csökkent a bevándorlók elutasítottsága az elmúlt húsz évben: míg 2002-ben a lakosság fele elutasította a bevándorlókat, 2024-ben már csak a 28 százaléka vélekedett így. Politikai orientáció szerint a baloldali szavazók alapvetően támogatóbbak a migrációval, míg a jobboldaliak elutasítóbbak, de még
a jobboldali szavazóknak is csak a fele utasítja el teljesen a migrációt.
Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly 13,5 százalékkal növekedett a spanyol gazdaság, ami elsősorban a bevándorlók munkaerőpiaci jelenlétének volt köszönhető.
„Ez egy speciális spanyol recept és nem azt jelenti, hogy más európai országok tudják követni ezt a modellt. Nem is feltétlenül a bevándorlás támogatása a helyes irány, de az aktuálpolitika és a gazdasági mutatók jelen pillanatban ezt diktálják” – értékelt a Migrációkutató Intézet munkatársa.