Tavaly a világ acélgyártása 1882,6 millió tonnát tett ki, ami éves szinten 0,8 százalékos visszaesés. A világ legnagyobb acélgyártója továbbra is Kína: a távol-keleti óriás az előállítás több mint 53 százalékát adta 1005 millió tonnával, ami 2023-hoz képest 1,7 százalékos csökkenés – derül ki a nemzetközi acélipari szövetség adataiból, amit a VG szemlézett.
A második India 149,6 millió tonnával a globális termelés közel 8 százalékát tette ki, ez egyébként 6,3 százalékos növekedés 2023-hoz viszonyítva. A harmadik Japán 84 millió tonnával, itt a zsugorodás éves szinten 3,4 százalékos. A negyedik helyen az Amerikai Egyesült Államok áll 79,5 millió tonnával. Az ötödik Oroszország 70,7 millió tonnával.
A gyártás tavalyi csökkentése számos vezető acéltermelőt érintett, a tizenöt vezető ország közül India, Irán, Brazília, Indonézia, Törökország. Németország és Vietnám növelte éves termelését. Érdekesség, hogy a kínai gyártás 1,7 százalékos mérséklődése 17 millió tonnás csökkenés, ami meghaladja több ország éves termelését.
Európa
A gazdasági lap cikke szerint több európai országban is nőtt a termelés, de ez aligha javítja az európai acélipar helyzetét. Az öreg kontinens acélgyártói más régiókhoz képest jóval magasabb energiaköltségekkel szembesülnek, ami csökkenti versenyképességüket, miközben az Európai Unió szigorú környezetvédelmi szabályozása tovább növeli a költségeket.
Az európai cégek képtelenek felvenni a versenyt az ázsiai, főleg a kínai importtal. A helyzetet tovább rontja a vámháború: az Egyesült Államok márciustól 25 százalékos vámtarifát vezetett be az összes importált acél- és alumíniumtermékre, ami nagy csapás az európai vállalatoknak.