Mint arról az infostart is beszámolt, idén januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 459 ezer forintot tett ki. A nettó mediánbér valamivel meghaladta a 373 ezer forintot. A reálkeresetek a vártnál magasabb infláció miatt a korábbinál kisebb mértékben, 5,5 százalékkal nőttek.
„A bruttó átlagkereset értéke 668 100 forint volt januárban, ami 10,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest” – mondta az InfoRádióban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy nem egy rossz adat, mert az év egészére 8-9 százalék közötti volt a várt növekedés. A következő egy-két hónap adataiból már kikövetkeztethető lesz, hogy az év egészére mi várható.
Regős Gábor szerint az mindenesetre látszik, hogy a bérek növekedése továbbra is meghaladja az inflációt, amit a szakember erre az évre 5,2 százalékosra becsül, ami alapján körülbelül 4 százalékos reálbér-növekedésre lehet számítani. Megjegyezte,
tavaly 13,2 százalékos áltagkereset-emelkedés volt, amitől az idei elmaradt, és a minimálbér sem emelkedett meg annyira, illetve a magas inflációs időszak utáni kompenzációs igény sem jelent meg.
A vérható 5,2 százalékos infláció a várakozásoknál nagyobb mértékben húzhatja lefelé a reálkereseteket, hozzátette azonban, hogy még kérdéses, milyen hatásuk lesz az árrésstopoknak, valamint, hogy hogyan alakul a forint-euró árfolyam, de korábban, illetve a költségvetés összeállításakor is 3 százalék feletti inflációval számolt a kormány.
Regős Gábor elmondta, ez mindenképpen nyomot hagy a reálkeresetek változásán, egyelőre azonban nincs arról szó, hogy ne lenne jól látható reálkereset-emelkedés, de a tavalyi 9 százalékos szintet nem lehet minden évben elérni.
A vezető közgazdász arról is beszélt, hogy a nettó kereset mediánértéke 373 600 forint volt, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak fele ennél kevesebbet vitt haza, a másik fele pedig többet.
Ez éves szinten 9,3 százalékos növekedés, ami egyértelműen kisebb, mint a 10,4 százalékos bruttó keresetemelkedés.
Vagyis most az alacsonyabb keresetek nőttek kevésbé, ellentétben a 2024-es évvel, amikor ennek az ellenkezője volt tapasztalható. Ebből az is látszik, hogy az idei 9 százalékos minimálbér-emelés, illetve 7 százalékos garantált bérminimum emelés annyira nem volt jelentős, ahhoz mindenesetre kevés volt, hogy a kisebb keresetűek bére jobban tudjon növekedni, mint a magasabb keresetűeké – tette hozzá Regős Gábor.