Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az MNB által kibocsátott bankjegyek jelzik az önálló monetáris politikát, valamint a jegybank és a gazdaság szereplői közötti szerződést. Az intézmény elnöke az ünnepélyes bankjegy-aláírást úgy tekinti, mint ennek a szerződésnek a megerősítését és megújítását. A hivatalba lépő jegybankelnököknek hagyományosan az egyik első feladata a bankjegyeket ellátni a kézjegyükkel, amely szimbolizálja a magyar fizetőeszköz stabilitását, értékmérő funkciójának alapjait – fogalmazott.
Varga Mihály hozzátette, hogy a pénzkibocsátás joga évezredek óta összekapcsolódik a szuverén államisággal, ezért láthatók a magyar történelem legkiemelkedőbb országépítői a forintbankjegyeken. Az alapanyagukat előállító Diósgyőri Papírgyár Zrt. Európa legrégibb folyamatosan működő papírgyára, a Pénzjegynyomda Zrt. pedig már 100 éve működik. Az itt készült pénzek a legmodernebb alapanyagokat és biztonsági elemeket ötvözik a legkorszerűbb nyomtatási technológiával, a hamisítás elleni védelem terén pedig világszinten is az élvonalba tartoznak – hangsúlyozta.
Az MNB elnöke közölte, hogy munkája során a stabilitást, a függetlenséget és az átláthatóságot fogja alapelvként követni. Hozzátette: a jegybank fegyelmezetten és következetesen folytatja az inflációellenes monetáris politikát, hogy támogassa a magyar gazdaság fenntartható növekedését és erősítse a pénzügyi rendszer stabilitását. Varga Mihály azt ígérte, hogy a vezetése alatt az intézmény fokozott figyelemmel kísér minden folyamatot és kockázatot, és határozott választ ad, ha azok veszélyeztetnék a jegybanki célokat.
Hangsúlyozta, hogy az MNB függetlenségét törvény garantálja, de ez nem jelent elzárkózást, ezért a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően, a felelősségi viszonyokat tiszteletben tartva együttműködnek a kormánnyal és a pénzügyi szervezetekkel.
Varga Mihály elmondta azt is, hogy az új vezetés a jogszabályi keretekben meghatározott klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti az elsődleges feladatának, más tevékenységeit mérsékelni fogja, a gazdálkodási fegyelmet és a működés átláthatóságát kiemelten fontosnak tekinti. Hozzátette, hogy
az MNB „nem elefántcsonttorony”,
az itt folyó elméleti munka a jegybanki programok megvalósításának eszköze, amely szorosan összefügg a döntéshozatallal annak érdekében, hogy erősödjön a magyar pénzügyi rendszert övező bizalom. Kiemelt célnak nevezte emellett a kiszámítható beruházási környezet megteremtését is, és úgy látja, hogy a magyar gazdasági célokat elősegítő árstabilitás elérhető és hosszú távon fenntartható.