Nyitókép: Torsten Asmus/Getty Images

Szerdán megdőlt a magyarországi áramfogyasztási rekord

Infostart
2025. január 15. 18:23
Az új csúcs meghaladja a 7500 megawattot is.

Új történelmi csúcsot ért el Magyarország áramfogyasztása szerdán, elsősorban a hideg idő hatására megnövekedett fűtési igény miatt. A mostani fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord – írja a Portfolio.

A magyar villamosenergia-rendszer terhelése szerdán a késő délelőtti, dél körüli időszakban 7500 megawatt (MW) fölé emelkedett a hideg, borús időben. Ezzel az aktuális fűtési szezonban már másodszor dőlt meg a rendszerterhelési rekord. A mostani csúcs a november 22-én született rekordot adta át a múltnak, amikor is a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 MW-ra emelkedett a hazai villamosenergia-rendszer terhelése a MAVIR bruttó hitelesített tényadatai szerint.

Az új rekord kialakulása mindenekelőtt a hideg, borús időben megugró fűtési célú villamosenergia-igénynek tulajdonítható. Ebben fontos szerepet játszik az elektrifikációs trend is, melynek értelmében a villamosenergia-alapú megoldások a fűtés területén is egyre inkább terjednek. Az elektromos fűtés, elsősorban a hőszivattyúk, illetve a szintén ezek közé sorolható, nyáron hűtésre használt klímaberendezések egyre több helyen váltják ki a földgáz alapú megoldásokat.

A rendszerterhelés alakulását befolyásolja a gazdasági termelés is, ezt jelzi, hogy a rekordok kizárólag hétköznapokon születnek, a hétvégékre pedig jellemzően visszaesik a felhasználás (változatlan időjárási körülmények mellett).

A mostani rekord születése idején a magyarországi erőművek az ellátás nem egészen kétharmadát biztosították, a hazai áramigény közel 40 százalékát importforrások fedezték. A hazai termelés több, mint háromnegyedét a Paksi Atomerőmű és gázerőművek adták (egyaránt valamivel több, mint 25-25 százalékát biztosítva az ellátásnak). A naperőművek termelése a felhős időben az igények 5 százalékát fedezte, a Mátrai Erőmű kevesebb mint 3 százalékkal, a biomassza erőművek pedig körülbelül 2 százalékos súllyal vették ki részüket az ellátásból, míg a fennmaradó részt a hazai szélerőművek, illetve feketeszén-, szemétégető, vízerőművi és egyéb erőművi kapacitások adták.