A funkció a lakosság számára igénybe vehető Webkincstár és a Mobilkincstár felületein érhető el, és segítségével az ügyfelek kényelmesen, egy tranzakcióval alakíthatják a már meglévő portfóliójukat. Eddig, ha valaki idő előtt váltotta vissza az állampapírt, akkor egy vagy fél százalékos visszaváltási díjat kellett fizetnie.
Az InfoRádióban Árgyelán Ágnes, a Portfolio elemzője elmondta: az ÁKK azt szeretné, ha továbbra is minél többen állampapírban tartanák a pénzüket, ezért vezették be a cserefunkciót is. Arra szolgál, hogy egyszerűbbé tegye az állampapírok megvásárlását azok számára, akik a lejáró kamataikat vagy tőkéjüket újra állampapírba szeretnék fektetni.
"A cserefunkció lényege, hogy ha valaki azon gondolkozik, hogy szeretne állampapírt vásárolni, és mondjuk van egy lejáró állampapírja, vagy van egy olyan állampapírja, amit például el szeretne adni annak érdekében, hogy egy másikat megvehessen, akkor a rendszer az eladáskor felajánlja ezt a cserefunkciót" – mutatott rá a szakértő.
Arra azonban figyelni kell, hogy
ha idő előtt történik ez az átváltás, az állampapír lejárata előtt, akkor továbbra is levonják a visszaváltási díjat, ebben nem lesz változás.
Például a Prémium Magyar Állampapírtnak egy százalék az idő előtti visszaváltási díja, tehát ha ezt lejárat előtt cserélni szeretnénk egy másik állampapírra, akkor ezt az egy százalékot ugyanúgy meg kell fizetni. Viszont a MÁP Plusznak félszázalékos az idő előtti visszaváltási díja, illetve ennek esetében speciális szabály, hogy ha a kamatfizetést követő munkanapokban váltják vissza a papírt, akkor 100 százalékos árfolyamon lehet ezt megtenni. Tehát a cserefunkció segítségével is gyakorlatilag 100 százalékos árfolyamon lehet helyette másik állampapírt vásárolni.
Árgyelán Ágnes emlékeztetett: 2025 első negyedévében jelentős összegű állomány fog lejárni a Prémium Magyar Állampapírokban – elsősorban kamatkifizetésekre kell gondolni, de lesznek tőkelejáratok is, együttesen közel 1300 milliárd forint értékben.
Nagy kérdés, hogyan fog dönteni a lakosság és hol fogja elhelyezni ezt a pénzt. Marad-e a lakossági állampapírokban a nagy része, vagy inkább máshol keresnek neki helyet?
"Az ÁKK azzal számol, hogy a pénz nagy része marad állampapírokban marad, csak esetleg más termékeket fognak választani a prémium állampapír helyett. Más felmérések, például a Portfolióé is, azt mutatják, hogy
a megkérdezettek nagyjából 50 százaléka tartaná továbbra is a pénzét állampapírokban, és a többiek inkább más befektetési formákat választanának, például ingatlant, vagy egyszerűen fogyasztásra költenék el ezt az összeget".
– közölte a gazdasági lap elemzője.
A cserefunkció várható hasznáról Árgyelán Ágnes elmondta: valamennyit biztosan segíteni fog a lehetőség, hiszen egyszerűbbé teszi az állampapír-vásárlást annak, aki egyébként is azt szeretett volna vásárolni. Az más kérdés, hogy mennyire fogja ez visszatartani a befektetőket attól, hogy visszaváltsák az állampapírjaikat, hogyha a jelenlegi és leendő kamatok nem kellően vonzóak.
Az ÁKK korábban közölte: hogyha úgy látják, hogy ez a cserefunkció nem hozza a tőle elvárt eredményeket, esetleg többen váltják vissza a papírokat, mint amit az ÁKK-nál kívánatosnak tartanának, akkor
előfordulhat, hogy változtatnak a visszaváltási díjakon a cserefunkció keretében.
"Tehát lehet, hogy majd azt fogjuk látni, hogy aki mondjuk cserélni akar állampapírt, annak egy kicsivel kedvezőbb lesz a visszaváltási díja, mint annak, aki csak simán el akarja adni, és emiatt váltja vissza az állampapírt" – mutatott rá az elemző.
A lakosság forint alapú állampapírban jelenleg több mint 11 ezer milliárd forintot tart, de vannak intézményi államkötvények is, például diszkont kincstárjegyek, amelyekkel együtt már bőven 12 ezer milliárd felett van az állomány.