Pályázatot nyújthatnak be magyarországi nagyvállalkozások önállóan, vagy kis- és középvállalkozásokkal együttműködésben, úgynevezett konzorciumi formában. Egyetem vagy kutatóintézet bevonása kötelező a programba – ismertette.
A pályázat keretösszege 15 milliárd forint, egy pályázat, egy projekt minimum 1,5, legfeljebb 3 milliárd forintra pályázhat azzal, hogy a támogatás intenzitása 50 százalék körül alakul – mondta.
A felhívás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján érhető el, a pályázatok február 28-ig nyújthatók be. A döntések a pályázatokról várhatóan tavasz végén, nyár elején születhetnek meg a helyettes államtitkár tájékoztatása szerint.
A nagyvállalati fókuszterületi innovációs programban a Neumann János program három fókuszterületére, a digitális átállás, a zöld átállás és az egészséges élet területére vonatkozó pályázatokat várnak.
Bódis László elmondta: a kis- és középvállalkozási szektor erősítése mellett a magyar tulajdonú nagyvállalkozásokról sem szabad megfeledkezni, hiszen a magyar gazdaságban meghatározó szerepet játszanak nemcsak a foglalkoztatásban, hanem a hozzáadott értéktermelő képességben és a bérfizetési képességben is.
A stratégiai cél ezen pályázat esetében az egyetemek, a kutatóintézetek és a vállalati szektor összekapcsolása – hangsúlyozta,hozzáfűzve, hogy olyan fejlesztéseket kívánnak támogatni, ahol szorosan együtt dolgoznak a nagyvállalkozások és az egyetemi, kutatóintézeti csoportok.
A programnak két alprogramja lesz elérhető. Az egyik egy ipari termékfejlesztési alprogram, amelynek célja, hogy új, innovatív termékszolgáltatás és technológia kerüljön kifejlesztésre és piacra a következő években. A másik egy tudás- és kapacitásbővítő alprogram, amely azt szolgálja, hogy olyan hosszú távú együttműködések alakuljanak ki a nagyvállalatok és az egyetemek között, amelyek akár 3-5-8-10 éven át tudják folyamatosan táplálni a nagyvállalatok innovációs folyamatait.
A programtól azt várják, hogy növekedni fog a magyar tulajdonú nagyvállalati szektor versenyképessége nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi piacokon is - mutatott rá a helyettes államtitkár, kiemelve: új termékek, új technológiák, új szolgáltatások, új kutató-fejlesztői álláshelyek, új szabadalmak, új oktatási és kutatási együttműködések jönnek létre a vállalatok és az egyetemek, kutatóintézetek között, amelyek hosszú távon is folytatódni fognak és nem csak egy projektre korlátozódnak.