"Az elmúlt bő egy hónapban a forint-euró árfolyam 3,5-4 százalékkal gyengült, emögött pedig három okot lehet sejteni: az egyik Donald Trump újraválasztása, a másik a magyar és európai gazdaság általános gyengesége, a hermadik pedig a Magyarországnak járó uniós források részleges befagyasztása" – mondta az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője.
Donald Trump választási győzelme nemcsak a forintra, hanem az összes európai árfolyamra hatással volt, beleértve az eurót is, amely szintén gyengülni kezdett a dollárral szemben. Ennek az az oka, hogy
a piac arra számít, hogy a leendő elnök meg fogja erősíteni az amerikai gazdaságot, és az eddig csak Kínával folytatott kereskedelmi háborút globális szintre fogja emelni,
valamint az EU-val szemben is sokkal konfrontatívabb hangot fog megütni – magyarázta az elemző. Hozzátette, ennek hatására az amerikai dollár erősödik, ami rendszerint az európai fizetőeszközök gyengülésével szokott járni.
A másik két tényező valamivel egyértelműbb: az európai gazdaság általános gyengesége együtt jár az európai fizetőeszközök gyengülésével is. Harmadrészről pedig a Magyarországnak járó uniós források részleges befagyasztása rontja a magyar GDP bővülési kilátásait Horváth Sebestyén szerint.
A V4-ben még két állam rendelkezik szuverén fizetőeszközzel, ám ezekkel összehasonlítva a forint jóval nagyobb mértékben gyengült. A cseh és lengyel valuta az elmúlt hónapban 1-2 százalékos romlást mutatott, a magyar 3,5-4 százalékosat. Az Oeconomus elemzője szerint mivel az összes többi uniós tagállam hozzájut a forrásokhoz, a saját fizetőeszközzel rendelkező országokban kisebb a gyengülés.
Azzal kapcsolatban, hogy mi állíthatná meg a forint gyengülését, Horváth Sebestyén azt mondta, elsődlegesen az, ha Magyarország hozzájutna az uniós forrásokhoz. A 2023-as GDP negyedével megegyező forrás jár hazánknak a jelenlegi hétéves EU-s költségvetésből 2021 és 2027 között, ennek körülbelül a 60 százalékát már feloldották, 40 százalékért azonban tárgyalás folyik Magyarország és az EU vezetése között.
A fennmaradó források kapcsán két fontos határidő van: az egyik 2026 augusztusa, amikorra mindenképpen megegyezésre kell jutni ahhoz, hogy megkaphassuk a fennmaradó hányadot. A másik pedig az idei év vége, ugyanis ha 2025. január 1-jéig nem sikerül bizonyos tételek kapcsán megegyezni, akkor Magyarország egymilliárd eurónyi forrástól esik el – hangsúlyozta az elemző.