Számottevően gyorsult a lakásdrágulás októberben az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe szerint. Az egy hónappal korábbihoz képest 2,5 százalékkal emelkedett a lakóingatlanok ára. Budapesten az eladó lakások átlagos négyzetméterára új szint közelébe érkezett, majdnem eléri az 1,1 millió forintot. Néhány nagyváros átlagos négyzetméterára pedig már magasabb egyes budapesti kerületekénél is. Az emelkedő lakásárak egyben növekvő egyéb, a vásárláshoz kapcsolódó költségeket is jelentenek. A vagyonszerzési illeték az egyik legjelentősebb járulékos költség egy ingatlan megvásárlásakor, ami sokakat még mindig váratlanul érint. Pedig a lakás vagy ház vételárának 4 százalékát kell illetékként befizetni az államnak, ami egy 50 millió forintos ingatlannál már 2 millió forintos extra kiadást jelent – mutatnak rá a money.hu szakértői.
A vagyonszerzési illeték, hivatalos nevén visszterhes vagyonátruházási illeték az állam egyik speciális bevétele, amely nem minősül adónak. Ez az illetéktípus akkor fizetendő, amikor ellenérték fejében történik vagyonszerzés. Leggyakrabban ingatlanvásárlás esetén találkozhatunk vele, de vonatkozhat más vagyontárgyakra is, mint például gépjárművek vagy értékpapírok.
Az illeték mértéke ingatlanvásárlás esetén alapvetően a megszerzett vagyon forgalmi értékének 4 százaléka. Az 1 milliárd forint feletti ingatlanok esetében különleges szabály érvényesül: az 1 milliárd feletti részre már csak 2 százalékos illetéket kell fizetni, és a teljes illeték összege nem haladhatja meg a 200 millió forintot.
A vagyonszerzés tényét az adásvételi szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak. Ezt általában az adásvételben közreműködő ügyvéd intézi, aki a szerződés mellett egy speciális, B400-as adatlapot is benyújt. Ezen az adatlapon már jelezni kell az esetleges illetékkedvezményre való jogosultságot is.
Az illeték megállapításánál fontos tudni, hogy a NAV nem feltétlenül a szerződésben szereplő vételárat veszi alapul. Az adóhatóság saját értékbecslést végezhet, amihez használhat összehasonlító adatokat, tarthat helyszíni szemlét, vagy akár külső szakértőt is bevonhat. Az energetikai tanúsítvány adatait is figyelembe veheti a forgalmi érték megállapításánál.
A NAV a vagyonszerzési illeték összegéről fizetési meghagyást küld, ami az adásvétel lezárulta után hetekkel, hónapokkal érkezhet meg ügyfélkapun vagy postai úton. Az illetéket a meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni. Első lakástulajdon megszerzésekor automatikusan engedélyezett a 12 havi részletfizetés. Egyéb esetekben is lehet részletfizetést kérni, de csak 1 millió forintig és maximum 12 hónapra, évente egy alkalommal.
Számos kedvezmény és mentesség létezik ugyanakkor az illetékfizetés alól:
- Új ingatlan vásárlásakor 30 millió forintos értékhatárig az első 15 millió forintra nem kell illetéket fizetni, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át az 30 millió forintot
- A CSOK támogatással vásárolt ingatlanoknál teljes illetékmentesség jár, függetlenül az ingatlan értékétől
- A 35 év alatti első lakásvásárlók 50 százalékos kedvezményt kapnak, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak
- Cserepótló vétel esetén csak az értékkülönbözet után kell fizetni (ha 3 éven belül eladta vagy 1 éven belül eladja korábbi lakását)
- Házastársak és egyenes ági rokonok közötti adásvétel teljes illetékmentességet élvez
- Telekvásárlásnál 4 éven belüli ráépítés esetén nem kell illetéket fizetni
Fontos határidők és következmények:
- Az illetékfizetési kötelezettség elmulasztása esetén késedelmi pótlékot számítanak fel
- A bejelentési kötelezettség elmulasztása jelentős mulasztási bírságot vonhat maga után: magánszemélyeknél először 50 ezer, majd 200 ezer forint, cégeknél 100 ezer, majd 500 ezer forint
- A kedvezményekre való jogosultságot már a bejelentéskor jelezni kell a B400-as nyomtatványon, különben a NAV automatikusan a teljes illetéket szabja ki
- Az illeték megállapításához való jog 5 év alatt évül el, de a gyakorlatban ennél sokkal hamarabb megtörténik a kiszabás
- CSOK-visszafizetés esetén a NAV 5 évig állapíthat meg illetéket, amit a visszafizetés évének végétől számítanak
A befizetést többféle módon is teljesíthető: átutalással, bankkártyás fizetéssel (POS, VPOS), házibankos átutalással vagy sárga csekken keresztül. A pontos részletekről a NAV honlapján tájékozódhat.