A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa nem változtatott keddi ülésén az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék, nem változott a kamatfolyosó két széle sem. A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Legutóbb szeptemberben csökkentette, 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a döntés hátteréről tartott tájékoztatón ismertette, hogy több tényező is arra vezette a Monetáris Tanácsot, hogy ne változtasson az alapkamat szintjén. Ezek között említette, hogy szeptember közepe óta folyamatosan erősödik a dollár, és emiatt a feltörekvő piacokon, így Magyarországon is erősödött a kockázatkerülés. Emellett az infláció október 3,2 százalékra emelkedett a szeptember 3 százalékról, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok miatt, miközben a piaci szolgáltatások mérséklődő áremelkedése ezt csak részben ellensúlyozta.
A jegybank alelnöke azt is a fontos tényezők közép sorolta, hogy a hazai gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben visszaesett, aminek a hátterében az ipar, a építőipar, és a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye állt.
“A gazdasági növekedés újbóli beindulásának alapja az inflációs cél fenntartható elérése” – jelentette ki, és jelezte, a piacon érezhető kockázatkerülés növelte a felfelé mutató inflációs kockázatokat, ahogy a forint árfolyamának leértékelődése is emelő hatással bír.
“2024-ban az inflációban komoly előrelépést értünk el, de az infláció árnyékát is el kell törölni a gazdasági szereplők döntéseinél a gazdaság újraindítása érdekében. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, de ehhez a stabilitásorientált monetáris politikai megközelítés kell. Ezzel összhangban tartotta az alapkamatot 6,5 százalékon.
Továbbra is fegyelmezett, szigorú és türelmes monetáris politika indokolt. Akár huzamosabb ideig is a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat”
– mondta Virág Barnabás.
Az inflációs helyzetképben arról is beszélt, hogy az MNB és az elemzők várakozás alatt alakult a pénzromlás októberben, de fontos feladat, hogy a várakozásokat is a három százalékos cél környékén kell horgonyozni. Az inflációs kilátásokat rontja, hogy az élelmiszeráraknál elindult egy nemzetközi áremelkedés, gondot okozhat az árfolyamgyengülés is, hiszen az euróval szemben 4, a dollárral szemben 8 százalékos volt a forint elértékelődése szeptember eleje óta. Ezenkívül kockázati tényezőként említette, az új adóintézkedések hatásait.
A reálgazdaságot elemezve, közölte, hogy a harmadik negyedévben mérsékelt ütemben folytatódott a gazdasági növekedés, de a vártnál visszafogottabb növekedés mögött döntően nem monetáris tényezők állnak. Ezek között sorolta fel a visszaeső agráriumot, a gyenge exportot és az elmaradó beruházásokat is, míg pozitívumként jelölte meg a belső fogyasztás 3,9 százalékos emelkedését, és azt is, hogy a reálbérek az első félében 9,9 százalékkal nőttek.
A kockázati környezetet elemezve kiemelte a dollár tartós emelkedését, a geopolitikai kockázatokat, mert a háborús konfliktusok eszkalációja miatt már jelentős áremelkedéssel reagáltak az energiapiacok. Virág Barnabás azt is hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság jelentős előrelépést ért el: a folyó fizetési mérlegnek többlete előnyös, a költségvetési egyenleg is javul, az infláció mérséklődik, csupán a növekedést tekintve mutatkozik lemaradás.
“A forint gyengülése mögötti tényezőket szorosan figyelemmel követi a Monetáris Tanács”
– jelentette ki az alelnök, de hozzátette, a külső kamatkörnyezet bizonytalansága és a geopolitikai feszültségek is növelik a felfelé mutató inflációs kockázatokat.
“A Monetáris Tanács a beérkező adatok alapján, hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről, amely akár huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat. Továbbra is óvatos, türelmes, és stabilitásorientált monetáris politika indokolt” – mondta végül Virág Barnabás.
Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy szoros együttműködés van a Pénzügyminisztérium és az MNB között, de személyi kérdésekkel nem kívánnak foglalkozni, így azzal sem, hogy a hírek szerint Varga Mihály lehet Matolcsy György MNB-elnök utódja.
Tartósan 400 forint feletti eurót nem kívánta kommentálni, csak azt jelezte, hogy a feltörekvő piacokat a tőkekivonás nyomás alatt tartja, és ez a magyar devizapiacon is látható. “Ennek az inflációs következményeit kell kezelni, mert ebből vannak kockázatok” – tette hozzá.
Szintén nem akarta az alelnök kommentálni a 2025-ös költségvetési tervezet kockázatait, mint fogalmazott, a kormány eltökélt a hiánycélok elérése mellett.
Az is kiderült, hogy most nem volt más kidolgozott kamatopció a Monetáris Tanács asztalán. Végül szó esett arról, hogy 2024-et veszteséggel zárja-e a jegybank, erre konkrét számot nem mondott, csupán azt, hogy az árstabilitás és pénzügyi stabilitás megteremtése az alapfeladat, és ennek van hatása a jegybanki eredményre, de az idén a veszteség mértéke bizonyosan csökkenni fog a tavalyihoz képest.