Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi adótörvények tervezetét, melyben egy eddig nem alkalmazott újdonság is szerepel: 2025-től minden évben inflációkövető adóemelés lenne a szeszes italok, a dohánytermékek és az energiatermékek, az üzemanyagok tételes jövedéki adójánál, a gépjárműadónál, valamint a regisztrációs adónál is.
Meghatározták továbbá azt is, hogy az előző évi júliusi éves infláció mértékével kellene emelni a következő évben az érintett adókat. Tekintve, hogy idén júliusban 4,1 százalékos volt az éves infláció, ami az idei legmagasabb érték, így azoknál az adóknál, amelyeknél már januártól alkalmazni kell az inflációkövető emelést, ennyivel emelkedhetnek az adók.
Az inflációkövető adóemelés viszonylag sok terméket érint, köztük olyanokat is, amiket nyugdíjasok is vásárolnak, de áthúzódó hatásokra is lehet számítani, például nem kizárt, hogy a közlekedést sújtó adóemelések költsége megjelenhet a termékek árában is - írja a 24.hu. Ebből ered Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnökének ötlete, miszerint
az inflációkövető adóemelés új szabályát a nyugdíjemeléseknél is lehetne alkalmazni.
Mint írják, a nyugdíjakat jelenleg nem a tényleges inflációs adathoz mérten növelik, hanem jogszabály által a költségvetésben a következő évre tervezett inflációhoz kötik a mértékét. Amennyiben a várható infláció ezt meghaladja, akkor normál rendben novemberben van korrekció, lezárásként viszont nincs a tényleges egész éves tényinfláció alapján. Vagyis a kormány tévedhet előre a nyugdíjasok kárára is.
Karácsony Mihály szerint az automatikus inflációkövető adóemeléssel megnyílt annak lehetősége, hogy a jövő évi nyugdíjemelés a korábban kiszivárogtatott 3,2 százalék körüli helyett, 4,1 százalékos legyen. Véleménye szerint ha az adóknál járható út a tényadatokon alapuló automatikus inflációkövető emelés, akkor ez a modell használható lenne a nyugdíjaknál is.
Ugyanakkor az automatikus inflációkövető adóemelés mintájára a Nyugdíjas Parlament leginkább azt szeretné, hogy a bérnövekedéshez kössék a nyugdíjemelést,
mert a korábban megállapított nyugdíjak mára nagyon leszakadtak az újonnan megállapított nyugdíjakhoz, és különösen a bérekhez képest - írja a lap.
A Nyugdíjas Parlament elnöke példaként említette, hogy jelenleg még tartanak az országos bértárgyalások, de a kormányzati célok alapján a következő években, így 2025-ben is 10–12 százalékos emelések szükségesek.