Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója az InfoRádióban beszélt arról, melyeket válthatja valóra gazdasági kampányígéretei közül elnökként Donald Trump.
"Az elnökségének első száz napjában szerintem az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lesz. Még a kampányban megígérte, hogy beiktatása napján már utasítani fogja az összes szövetségi intézményt, ügynökséget, hogy a rendelkezésükre álló összes eszközt vessék be az infláció letörése érdekében, illetve a beiktatás utáni bő három hónapban még az adócsökkentések megtervezésé is el fogja kezdeni" - mutatott rá a kutató.
Hogy miként csökkentheti az inflációt Trump, arról azt mondta, erről a kampányban túl sok konkrétum nem hangzott el, de a választás előtt egy héttel annyi igen, hogy
"fel fogja pörgetni a kőolaj- és földgázkitermelést, ezzel olcsó energiaárakat előidézve, és mivel az elmúlt két-három év inflációs periódusa elsősorban energiainfláció volt, az alacsony energiaárak át fognak szivárogni az összes többi fogyasztási cikk árába".
Donald Trump magasabb frekvenciára kapcsolhatja a palagáz-kitermelő helyeket, ami a benzinkutak árainál hamarosan megjelenhet. Ebben az elképzelésben egyébként Kamala Harris demokrata aspiráns is egyetértett.
A hivatalba lépő elnök meglehetősen brutális vámtételekről is beszélt a kampányban, 15-20 százalékos vám az összes importra, 60 a kínaira, aki le akarja cserélni a dollárt mint tartalékpénzt, az pedig kap egy 100 százalékos vámot. Továbbá azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok összes autóimportjára 100 százalékos büntetővám kerülne, a Kínából származó összes autóra pedig 200 százalékost. Ám Horváth Sebestyén szerint ez nem tartható álláspont, inkább az amerikai alkupozíciót erősíti, valójában "valamilyen szelektált vámtételeket fog csak bevezetni".
"Ez az ígérete azért sem tartható szerintem, mert az Egyesült Államokban körülbelül 260 millió autó van forgalomban, és ennek a 45 százaléka más országból származik, így ha az összes autóra vámot vetne ki, az jelentősen növelné az amerikai autók árát" - tette hozzá a kutató.
Előzetesen szerinte egyébként is nehéz megmondani, mely Kínával kapcsolatos ígéretét tudja majd betartani, illetve melyiknek milyen költségvetési vonzata van, de az mindenképp látszik, hogy "a Kínával való kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani", és ez nem marad válaszlépések nélkül, ahogy ennek a háborúnak a kitörésekor, 2018-ban is ez történt.
Horváth Sebestyén emlékeztetett, hogy Donald Trump első elnöksége alatt még az Európai Unióval szemben is bevezetett különböző kereskedelemkorlátozó intézkedéseket, például az alumíniumra, az acélra, és ezt az Európai Unió sem hagyta válasz nélkül; vagyis a kereskedelmi feszültségek fokozódni fognak.
Kérdés ezek után, a Kínával üzletelni próbáló kisebb országok - például Magyarország - is számíthatnak valamilyen retorzióra. Ez ügyben szerinte tisztább a kép:
"Az Egyesült Államokban gyakorlatilag kétpárti konszenzus van abban, hogy a legfőbb geopolitikai rivális az Kína,
tehát függetlenül attól, hogy demokrata vagy republikánus elnök van, az európai országok Kína felé való nyitottsága »problémás pont«, de mivel a magyar vezetéssel a republikánus vezetésnek igen szoros és jó kapcsolata van, én arra számítok, hogy a következő négy évben a két vezetés nem azokra a területekre, szakterületekre fog koncentrálni, amelyek megosztóak, hanem azokra, amelyek összekötik a feleket. Ilyen terület például a migráció, az orosz-ukrán háborúnak a minél előbbi befejezése, vagy például annak a szorgalmazása, hogy az európai NATO-tagállamok növeljék a védelmi kiadásaikat" - részletezte.
Emlékeztetett arra is, hogy Trumptól még a kampány alatt többször lehet hallani olyan kijelentéseket, hogy aki nem teljesíti a 2 százalékos hadi ráfordítást GDP-arányosan, annak majd az Egyesült Államok nem fogja garantálni a biztonságát, de "összességében ez csak egy motiváló blöff".
Arra is lehet szerinte számítani, hogy az USA most újra ki fog lépni a klímaegyezményből, hisz azáltal, hogy Kína be sem lépett, versenyelőnybe került Kínához képest.
Az európai vezetőkkel a kutató szerint jó viszonyt alakíthat ki, a félelem a második regnálásától alaptalan lehet.