A tárcavezető emlékeztetett: a kormány stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. Éppen ezért egyedüliként az Európai Unióban maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozott biztosított az uniós forrásokhoz. Ezzel megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható támogatások mennyisége - mondta.
Hozzátette, az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttek állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, csaknem 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság átállására precíziós gazdálkodásra. Nélkülözhetetlen, hogy a legkisebb gazdák is léphessenek egyet előre. Az ő támogatásukat szolgálta a kisüzemek fejlesztése pályázat. Ennek révén az érintettek több mint 55 milliárd forintban részesültek - ismertette Nagy István.
Kifejtette, az agráriumnak elkülönített fejlesztési források hasznosulása már most látszik. Az idei év első hét hónapjában az agrárexport elérte a 8,17 milliárd eurót, ezzel 494 millió euróval, azaz 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez a folyamat összhangban van azzal is, hogy ugyanezen időszakban az élelmiszeripar exportértékesítése 7 százalékkal növekedett.
Magyarország első öt legnagyobb kiviteli piaca Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország volt, együttes részesedésük az agrárexportból meghaladta az 54 százalékot. A miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy
kedvezően változott a kivitel szerkezete,
ugyanis a feldolgozott termékek aránya 2023-ra 62 százalékról 74,2 százalékra növekedett, az alapanyag export aránya pedig 25,8 százalékra csökkent.
Nagy István szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy erős agrárium nélkül nem erősödhet meg a nemzetgazdaság sem. A mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó megújításának köszönhetően pedig tovább fokozódhat a gazdák és az egész ország versenyképessége - hangsúlyozta a miniszter.