"Az adóhatóság attól függően minősíti az adózókat, hogy mennyire megfelelő a jogkövetésük, így megbízható, általános vagy kockázatos adózóvá válhatnak, az utóbbi kategóriának pedig vannak feltételei" – mondta Bulátkó Ottó, az RSM adómenedzsere az InfoRádióban. Kockázatos adózóvá az válik, aki nagy összegű adóhiánnyal rendelkezik, magas adótartozása van, vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat.
2024-től pedig már az is kockázatos adózói minősítéssel fog rendelkezni, akivel szemben az állami adóhatóság üzletbezárási intézkedést alkalmazott
– tette hozzá a szakértő. Korábban csak ismételt üzletbezárás esetén járt a kockázatos adózói minősítés, idéntől viszont már az első üzletbezárás is automatikusan maga után vonja a kategóriamódosítást. Bulátkó Ottó szerint ez azért problémás, mert ha valaki ilyen minősítést kap, akkor az adóhatóság onnantól kezdve szigorúbban lép fel vele szemben:
- hosszabb a kiutalás határidő, ha visszajárna adó az adott társaságnak,
- hosszabb az ellenőrzési idő, ha az adóhatóság ellenőrzi a kockázatos adózót,
- a minősítés kihat az adóbíróság és a mulasztási bíróság szankcióira is.
Kockázatos adózóknál alapesetben megemelkedik a mulasztási bírság kiszabható mértéke 130 százalékra, és nem lehet kevesebb, mint 30 százalék. Ugyanakkor az adóbírság mértéke is megemelkedik 30 százalékkal, sőt, a késedelmi pótlék mértéke is – magyarázta az adómenedzser, hozzátéve, hogy ez nem feltétlenül felel meg az Európai Unió által elvárt arányossági és mérlegelési alapelveknek.
Bulátkó Ottó elmondta, Magyarországon egyre több kockázatos adózó jelenik meg, ugyanis abban a pillanatban, ha valakinél megállapítják, hogy valóban be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, két évre ebbe a kategóriába sorolják. A többi esetben a besorolás csak egy évig tart. Megjegyezte, nagyon sok más olyan tényező is van, ami miatt kockázatos adózóvá lehet válni. Az RSM adómenedzsere leszögezte:
kockázatos adózóvá magánszemély nem, csak cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások válhatnak.
Az EU-s elvektől való eltérés kapcsán a szakértő elmondta, az Európai Bizottság leszögezte: a szankciók megválasztása tagállami hatáskör, azt viszont leírta, hogy az alapelvektől nem lehet eltekinteni. Mi több, már több európai bírósági ügyben hoztak a magyar szabályozást elmarasztaló döntést.
Az egyik ilyen volt az EuroChem-ügy, ahol az Európai Bíróság kimondta, hogy a büntetés nem volt arányos egy kezdő vállalkozással szemben. A szakértő elmagyarázta, ez egy árukereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, amivel szemben egy adminisztratív hiba miatt szabtak ki bírságot, de mivel a kiszabott minimális mulasztási bírság az adóteljesítményét érintette, emiatt kockázatos adózóvá vált. És figyelembe véve, hogy hatalmas értékű áruról volt szó, így százmilliós nagyságrendű bírságot szabtak ki, ami nem mondható arányosnak egy kezdő vállalkozással szemben.
Bulátkó Ottó hozzátette, pont az ilyen esetek miatt gondolja sok adózási szakember, hogy az adózói minősítésnek nem feltétlenül kellene kihatni a szankcionálásra, a szankciót mindig az adott jogsértésnek kellene megalapoznia.