A kis cégek 20 százalékának tőkeellátottsága kritikus, emiatt nem is hitelezhetőek, ezzel foglalkozni kell – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapesti Economic Fórumán, ahol ismertette a kis- és közepes vállalkozások méretnövelése érdekében elfogadott kormányzati intézkedéseket, az ezt segítő Demján Sándor-programot.
"A tőkefinanszírozás a közép- vagy a nagyvállalatok játszótere volt, és a kis cégek mindig csak hitelben gondolkodtak, de a tőkefinanszírozással sok olyan kisebb cégnek lehetne segíteni, amelyek tőkeproblémával szembesülnek, vagy egyébként nem is tudnak róla, hogy tőkeproblémával szembesülnek" – mondta Szabados Richárd az InfoRádió Aréna című műsorában. A Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára azt is elmagyarázta, hogy ha a mérlegfőösszeg-arányos saját tőke 30 százalék alatt van egy cégnél, akkor az "piros kategóriás", és meg kell fontolni a tőkebevonást. A tárca számítása szerint a 20 százaléka a cégeknek ebbe a kategóriába tartozik, és nekik szeretnének ezekkel a lépésekkel segíteni.
Az államtitkár szerint az is probléma az, hogy a kkv-k nincsenek az információk birtokában, nem tudják, ilyen helyzetben honnan kaphatnak szakértő segítséget, ezért most az az egyik cél, hogy egyetlen csatornán hozzáférjenek ezekhez az ismeretekhez, és ezek alapján eldönthetik, hogy a probléma orvoslásához hitelt vennének fel, támogatási programban vennének részt vagy például tőkefinanszírozást szeretnének.
"Nagyon fontos, hogy ez nem egy kötelezettség, hanem egy választható lehetőség.
Fontolják meg, hasonlítsák össze, nézzék meg a hozamelvárásaikat, a jövőbeni értékét, számoljanak, ez csak a menü" – mondta Szabados Richárd.
Úgy látja, a kkv-k nagyon nagy túlélők, a Covid, a háborús helyzet árnyékában túlélési fázisban vannak most a cégek, és az a fő problémájuk, hogy nincs annyi megrendelésük, mint amennyit szeretnének. A cégek szeretnének nőni, de a válságok nyomán óvatosabbak lettek, emiatt nagyon magas a likviditásuk, nem vesznek fel hitelt, nem ruháznak be, hanem kivárnak. Ebben a helyzetben jelenthet segítséget a tárca által felkínált "menü".
Nyolc intézkedést tartalmaz a Demján Sándor-program, amely Szabados Richárd szerint négy részre osztható. Az egyik a hitellehetőségekkel kapcsolatos, a második a támogatási programok, a harmadik a tőkefinanszírozás, a negyedik pedig az adminisztrációs teher csökkentése.
A hiteleknél az államtitkár szerint gyakori probléma, hogy a vállalkozók azt hiszik, hogy nem jogosultak kamattámogatásos hitelekre, pedig a kereskedelmi bankok jóváhagyási rátája nagyon magas, kevés az elutasítás. A másik tévhit az, hogy csak akkor kapnak hitelt, ha van valami kézzelfogható fedezet, pedig erre is vannak már már garantőr intézmények.
"Most forrásbőség van abból a szempontból, hogy a cégek likviditást tartanak, mert óvatosak, kivárnak. A bankok jelenleg is nyújtanak piaci kamatozású hitelt a cégek számára,
igazából az egész puzzle-ből egyedül az óvatosságot kell nekünk valahogy megváltoztatnunk, és azt mondanunk, hogy nem olyan kockázatos most beruházni, és ehhez egyébként olcsó forrást szerezni"
– mondta Szabados Richárd, és hozzátette, jelenleg a kkv-k 15 százaléka rendelkezik hitellel, pedig európai összehasonlításban bőven 20 százalék felett kellene járniuk.
A hitelezés mellett a vállalkozók támogatási programokban is részt vehetnek, a Demján Sándor-programban is szerepel vissza nem térítendő támogatás is, ha egy cég hajlandó bizonyos összeget befektetni, akkor a kormányzat is hajlandó a költségvetésből áldozni arra, hogy egy beruházás létrejöjjön. A tárca modellszámításai szerint "ez már átviszi azt az ingerküszöböt, amikor az óvatosságból tartott likviditást megmozdítják, és azt mondják, hogy befektetnek a jövőbe". A támogatási programokat ötéves intervallumban vizsgálják, hosszabb távra már nehéz tervezni, ezért mind a tőkeprogramokat, mind a hitelprogramokat, mind a támogatási programokat az 5-6 éves futamidőre modellezik.
A felvetésre, hogy új cégek megjelenését kívánják katalizálni, vagy a meglévő cégek növekedését, konszolidációját akarják inkább segíteni, Szabados Richárd határozottan közölte, hogy az utóbbi a cél, mert a működő vállalkozások versenyképességét szeretnék fokozni. "Ha a cégeknél a méretnövekedés, konszolidáció elérése, a jól működő cégeket növelni, a kevésbé jól működő cégeket a jól működő fázisba tenni, az exportképességet fokozni, vagy aki még nem exportált, exporthelyzetbe hozni, ez most a magasabb rendű cél" – mondta.
A Demján Sándor-program eredményeit Szabados Richárd szerint a gazdasági növekedés mutatja majd meg, de ehhez az is fontos, hogy mennyi időn belül tudják meghirdetni a programokat. Leghamarabb november elsejétől a Széchenyi-kártya beruházási hitelének a kamata fog 5 százalékról 3,5 százalékra csökkenni. A beruházásösztönző vagy a digitalizációt elősegítő program esetében decemberi meghirdetéssel és pályázati jelentkezésekkel számolnak, a tőkeprogramnál pedig azt szeretnék, ha januárban már indulna a program, de jelezte, az előkészületek még egyeztetést kívánnak, és költségvetési hatásuk is van a programoknak.
"Én akkor lennék elégedett, ha egyrészt négy hónapon belül meg tudnánk hirdetni az összes programot, és jövő félévkor a beruházáshoz kapcsolódó programjainknak a fele, akár tőke, akár támogatási oldalon, kihasználásra kerül, év végén pedig a háromszázalékos gazdasági növekedés megvalósul" – mondta az államtitkár.
A pályázatokba be vonják a kamarákat, a VOSZ-t, a KAVOSZ-t, mert nagyon sok helyszínen, főleg a kis méretű cégekkel ők vannak kapcsolatban, de Szabados Richárd még a kormányablakokban is szolgáltatna információt a programokról.
Minden vállalkozásnak legyen honlapja, ez is a nyolc pont közül az egyik. Az államtitkár szerint 10-13 ezer cégnek nincs internetes oldala, van, akinek nincs rá pénze, van, aki nem hisz benne, és van, akinek nincs rá apparátusa, őket szeretnék megszólítani azzal, hogy kétévnyi előfizetéssel egy alapcsomagot biztosítanak, aminek révén lesz a cégnek weblapja, domainje, tárhelye, céges e-mail-címe is. A két év alatt pedig kiderül, hogy fenn szeretné-e tartani, és tudja-e üzemeltetni.
A versenyképesség szempontjából vannak kiemelten kezelt iparágak, ilyen a járműipar, amely az export egyik nagy felhajtóereje, az egészségipar, a feldolgozóiparból a fém, a vegyi áruk és a műanyag-feldolgozás, az IT és telekommunikáció, valamint a kreatív ipar.
"Ha összeadnánk ezek GDP-hozzájárulását, akkor nagy meglepetés nem lenne, mert a 90 százalékát termelik"
– tette hozzá.
Szabados Richárd szerint kedvező, hogy a kkv-k európai uniós szinten is egy kiemelt területnek számítanak, mert nem magyarországi sajátosság, hogy a kkv-kkal foglalkozni kell. A Draghi-jelentés is érinti a kkv-kat, a beszállítókat, és horribilis összegeket prognosztizál, hogy mekkora befektetésekre van szüksége az Európai Uniónak, hogy versenyképes tudjon maradni a jövőben.
A versenyképesség-növelésnek fontos indoka, hogy a kormányzat bérkonvergenciát szeretne, hogy a vásárlóerő emelkedjen, de ez a másik oldalon egy cégnél lehet költségnövekedés. "Ezt harmonizálni tudnunk kell. Lehetőséget kell tudnunk adni, hogy a megnövekedett költségeit olyan forrásszerkezettel tudja majd használni, amivel összességében a cége gyarapodik. Ha ránézünk a 21 pontra, akkor nagyon jól körülrajzolhatóak az összefüggések, hogy mi miért van" – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.