A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) a 2021-2027 közötti időszakban a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti. Ennek részeként a napokban megjelent Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című pályázati felhívás az extenzív akvakultúrával foglalkozó vállalkozások, közjogi szervek és civil szervezetek számára biztosít forrást a halastavak természetiérték-fenntartó szerepének megőrzéséhez. Az önerőt nem igénylő, vissza nem térítendő forrás célja a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermelés, a természet és a biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának, illetve a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásának támogatása.
A támogatás akár már egyhektáros tóterület esetén igényelhető, feltétele pedig a természetvédelmi és biológiai sokféleség megőrzésének a felhívás műszaki tartalom szerinti, 5 évre történő vállalása. Az igényelhető támogatási összeg hektáronként és évenként 40 ezer forint.
"Ez a pénz a papírok kitöltésére elegendő" – mondta az InfoRádióban a pályázat kiírására reagálva Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, és azt is hozzátette, a bonyolult pályázatot ráadásul minden évben be kell nyújtani, és szerinte ha a megírásához szakértői segítséget, falugazdászt kérnek fel, már nem is marad semmi a pénzből, különösen a kisebb gazdaságok, amelyek a leginkább rászorulnának a támogatásra, szorulnak ki emiatt a programból.
"El vagyunk keseredve. Nagyon régóta mondjuk, hogy a magyar halászat méltatlan helyzetbe került, nem vagyunk a magyar mezőgazdaság részei, páriaként kezelnek bennünket" – mondta a szóvivő, és emlékeztetett, hogy az Európai Unió területalapú támogatásából, amely minden gazdának egy alap, amelyre minden körülmények között számíthat, szintén teljesen kimaradtak. "Hiába kapott a magyar mezőgazdaság 2100 milliárd plusz támogatást hét évre a magyar kormányzattól, ebből nekünk egy fillér se jutott, mert mi valahogy kikerülünk ebből a körből" – panaszolta Léva Ferenc, és hozzátette, ennek súlyos következményei vannak: nagyon büszkék voltak arra, hogy a 24 ezer hektárnyi területet a rendszerváltás óta meg tudták tartani, de most már ez évente erodálódik.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon még a legrosszabb minőségű szántóért is kapnak a gazdák hektáronként 70-80 ezer forintot, a halászatok azt szeretnék elérni, hogy legalább ugyanezt a támogatást elérjék. Ráadásul itt nem szántókról, hanem halastavakról van szó, ahol hatalmas védett állatállomány él.
"Ha valaki elmegy ezer hektár kukoricára, nem talál benne egy gyomot, egy bogarat, egy gombát, mert rögtön permetezünk mindenre, mert a termés a fontos. Nálunk ha valaki leül egy tó partjára, egy másodpercen belül találkozik egy ugró hallal, egy békával, egy siklóval, egy mocsári teknőssel, egy madárral" – magyarázta a szóvivő.
A 2021-2027-es uniós költségvetési időszakra vonatkozó Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elvileg a halgazdálkodásokat segítené, de az első pályázatot csak most írták ki, 2024-ben, miközben Lévai Ferenc szerint a mezőgazdaság támogatása komplex, a marketingtől a fejlesztési forrásokon át a kamat- vagy munkaerő-támogatásig minden a gazdák rendelkezésére áll, míg a halászat csak vegetál.
"Az EU komolyan veszi azt, hogy szükség van arra, hogy a belső önellátás és a minőségi élelmiszer-termelés legalább nagy részben maradjon meg az uniós keretek között. A mezőgazdaság jó része meg is kapja mindezt, ez kellene nálunk is, de páriákká váltunk. Csak azért, mert kicsi ágazat vagyunk, nem tudjuk ezt kilobbizni, pedig nem kérünk többet, mint egy átlagosan gazdálkodó magyar gazda" – mondta a szóvivő.
Azt is kiemelte, hogy a halastavak azért is fontosak, mert az aszályos időszakban az állatok nagy részének ez a menedéke, mert a víz és a táplálék bevonzza őket. "Ez a 40 ezer forint arra lett volna, hogy valami kis kárpótlást nyújtson nekünk. Nemhogy kárpótlást nem nyújt, egy rendes halastórendszerben a reggelijét sem biztosítja az ott tanyázó több ezer vízhez kötött, a halból élő állatnak" – mondta Lévai Ferenc.