A közép-angliai Ratcliffe-on-Soar település közelében lévő kétezer megawattos létesítmény bezárása azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában csaknem másfél évszázada először nem termelnek áramot szénnel működő erőműben.
A világ első áramtermelő szénerőművét Nagy-Britanniában építették. A Holborn Viaduct nevű erőművet London belvárosában helyezte üzembe 1882-ben a világhírű amerikai feltaláló, Thomas Edison vállalata, az Edison Electric Light Company.
Az utolsó szénerőmű hétfői bezárásával 142 év után szűnt meg Nagy-Britanniában a szén használata kereskedelmi áramtermelésre. A most leállított létesítményben - amely 1967 óta üzemelt - működésének csúcsán háromezren dolgoztak, a hétfői utolsó munkanapon azonban az erőműnek már csak 170 alkalmazottja volt.
Az 1980-as években a Nagy-Britanniában előállított áram 80 százalékát szénerőművek termelték. Ez az arány 2012-ben már csak 39 százalék volt, a ratcliffe-i erőmű hétfői bezárásával pedig - a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül először - nullára csökkent.
A megújuló energiaforrások aránya ugyanakkor a brit kormány adatai szerint a 2010-ben mért 7 százalékról 2024 első felére 50 százalék fölé emelkedett.
Az utolsó mélyművelésű nagy-britanniai szénbányát - amely az észak-angliai Kellingley bányaipari komplexum része volt - már 2015-ben bezárták. Kellingley egy időben Európa legnagyobb mélyművelésű szénbányája volt, ahol a termelés csúcspontján kétezer bányász óránként átlagosan 900 tonna szenet küldött a felszínre.
A brit mélyművelésű szénbányászat felfutása az ipari forradalomtól az 1920-as évekig tartott. A két világháború között háromezer bányában 1,2 millióan dolgoztak.
Az ágazat leépülése azonban már évtizedekkel ezelőtt megkezdődött, és ez ellen 1984-ben, Margaret Thatcher konzervatív párti kormányának idején hatalmas, egy évig tartó sztrájkkal tiltakoztak a bányászszakszervezetek. Ez volt az utolsó ilyen méretű ipari tiltakozó megmozdulás Nagy-Britanniában.