Nyitókép: Vadym Terelyuk/Getty Images

Hatalmas devizahitelt vett fel a magyar állam kínai bankoktól

Infostart
2024. július 25. 10:32
A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrta ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam „a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására” vette fel. A kamatozásról mindössze annyit derül ki, hogy változó – teszi hozzá a gazdasági hírportál.

A Portfolio kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel.

Az ÁKK annyit közölt, hogy „a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél.

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát – jegyzi meg a hírportál, hozzátéve: Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30 százalékos benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9 százalék volt. (Ebbe beleértendő az áprilisi 1 milliárd euró.) Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem lehet megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert.