Augusztus 1-jével hatályba lép az online csalások elleni fellépés érdekében szükséges törvények és egyéb büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XVIII. törvény. Az (EU) 2015/849 irányelvnek (AML) megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatóknak fel kell függeszteniük az olyan ügyleteket, amelyeknél a – Magyarországon a NAV részeként működő – pénzügyi információs egység (FIU) intézkedését látják szükségesnek, és amelyről haladéktalanul kötelesek bejelentést tenni a FIU felé.
Ezen eljárásra alapozva, ám attól elhatároltan Magyarországon
2024. augusztus 1-től egy újfajta bejelentési, zárolási eljárás kerül bevezetésre, amely hozzájárulhat a visszaéléssel érintett ügyletek által eltulajdonított pénzek visszaszerzéséhez.
Mint a Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, míg 2020 I. negyedévében 113 sikeres visszaélést követtek el, összesen több mint 422 millió forint értékben, addig ez a szám 2023 IV. negyedévére 3737-re nőtt, és közel 5,8 milliárd forintot érintett. A sikeres és sikertelen visszaélési kísérletek egymáshoz viszonyított aránya a lakosság pénzügyi, adatbiztonsági tudatosságát erősítő kormányzati kampányoknak és a szigorú hatósági fellépésnek köszönhetően már javuló tendenciát mutat. Míg 2020 I. negyedévében még közel tízszer annyi sikeres visszaélés történt, mint sikertelen, addig 2023. IV. negyedévében a kevesebb mint 4 ezer sikeres csalásra közel 14 ezer meghiúsított kísérlet jutott.
Túri Anikó közigazgatási államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a probléma nem magyar sajátosság, az azonnali fizetési rendszer, mint az elkövetés eszköze adottság, néhány éven belül nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében. A megoldást nem a technológiai haladással való szembefordulás, hanem a szabályozás ahhoz igazodó finomhangolása jelenti.
Az új bejelentési, zárolási eljárás az ügyfelek, pénzforgalmi szolgáltatók és hatóságok hatékony és gyors információcseréjén alapul.
Az eljárás folyamata azzal veszi kezdetét, hogy a csalás észlelését követően az ügyfél vagy a nyomozó hatóság – a már továbbított pénzösszegek felfüggesztése érdekében – értesíti az ügyfél számlavezetőjét.
Ezt követően a számlavezető tájékoztatja annak a pénzforgalmi szolgáltatóját, akinek a pénz átutalásra került, az értesítés tényéről, a fizető fél nevéről és számlaszámáról, a fizetési művelet kedvezményezettjének nevéről, számlaszámáról, a fizetési művelet pénzneméről, összegéről és időpontjáról. Ezzel párhuzamosan a pénzforgalmi szolgáltatók bejelentést tesznek a FIU-nak, valamint adott esetben a számlákat is felfüggesztik.
2025 nyarától pedig hazánkban is elkezd működni egy visszaélés-szűrő rendszer, amely a fizetési mintázatok folyamatos elemzésével, öntanuló módon fogja kiszűrni a csalárd fizetési megbízásokat.