Láthatatlan munkának az minősül, amiért nem jár fizetés, pedig mindenki végzi. Ilyen a főzés, a mosás, a takarítás, az idősekről való gondoskodás vagy akár a gyermeknevelés is.
Hiába képvisel komoly értéket, közgazdaságilag a GDP-be sem számít bele
– ismertette az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője az InfoRádióban.
A Központi Statisztikai Hivatal becslései szerint 2010-ben a háztartási termelés több mint 6800 milliárd forintot tett ki, ami a 2010-es GDP negyedét jelentette. Mindez az jelenti, hogy a magyar GDP 25 százalékkal magasabb lett volna, ha a háztartási termelés is a részét képezte volna teljes egészében – magyarázta Erdélyi Dóra.
A KSH legutóbbi időmérleg-felmérése szerint Magyarországon a 15–84 éves népesség összes idejének 15 százalékát tölti fizetetlen munkával, ami évi több mint 10 milliárd órát jelent. Ez napi átlagban 205 percet tesz ki – folytatta az Oeconomus munkatársa.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint a legtöbb napi háztartási munkát a mexikói lakosok végzik, több mint 263 percet egy nap, vagyis közel 4,5 órát. Őket követik az ausztrálok 243 perccel egy nap. Legkevesebb háztartási munkát az ázsiai országokban találtak az OECD kutatói; a japán lakosok például „csak” napi 125 percet, kicsivel több mint 2 órát végeznek háztartási munkát – mondta az elemző.
Nemzetközi szinten azt is összehasonlították, hogy fizetésben mennyit ér a láthatatlan munka. Egy friss kutatás szerint a legmagasabb a svájci Zürichben volt, ahol a fizetetlen munkát havi 5400 euróra értékelték.
Budapesten a havi háztartási munkavégzés értékét 1326 euróra, vagyis több mint 500 ezer forintra becsülte a nemzetközi felmérés.
A láthatatlanmunka.hu oldalon egyébként bárki kiszámolhatja, ő maga mennyi fizetetlen munkát végez, és ez forintosítva mit jelent.