Az első negyedéves GDP-adat arra enged következtetni, hogy lehet, hogy már most megindult a gazdaságban a bővülés. Ennek az elsődleges mozgatórugója a fogyasztás beindulása lehet.
Most már nagyon markánsan emelkednek a reálbérek, bár eddig ez kevésbé tudott fogyasztásba átfordulni, mivel a lakosság nagyon óvatos volt, ami persze érthető azok után, hogy 2022-23-ban egy nagyon jelentős energiasokk érte a gazdaságot és 2023-ban a GDP vissza is esett – értékelt Árokszállási Zoltán.
"Ebben most már változás van. A bizalmi indexek trendszerűen fölfelé mutatnak, és a reálbérekből véleményünk szerint a lakosság már egyre többet el is fog költeni, és ez a fogyasztás oldalán húzhatja a GDP-t fölfelé. A 3,5 százalékos korábbi növekedési előrejelzés azzal számolt, hogy ezek a folyamatok egy kicsit hamarabb be tudnak indulni, ahogy azzal is, hogy a külpiacainkon jóval jobb lesz a helyzet. Egy kis nyitott gazdaságnál nagyon kell figyelni, hogy ezek - főleg a német exportpiacok - hogyan teljesítenek, és itt azért hosszú negyedéveken keresztül csalódást keltő adatok láttak napvilágot. Mi azt gondoljuk, hogy szépen lassan ez is beindulhat az év második felében, és így összességében 2,7 százalékos növekedést várunk az idei évre" – sorolta az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője.
Idén 675 milliárdnyi állami beruházást biztosan elhalasztanak, ezek áttolódnak a következő évre. Ezzel kapcsolatban az elemző elmondta: az állami beruházások oldaláról azért nem lehet arról beszélni, hogy nagyon élénkíteni lehetne a gazdaságot, és a beruházás-elhalasztás azt jelentheti, hogy ennek a növekedési hatása később jelentkezne.
"A magángazdaság oldalán viszont optimizmusra okot adó jeleket látni. A kamatszintek jelentősen csökkentek, ez segítheti a hitelfelvételt és a beruházások növekedését, és nem szabad elfeledkezni arról, hogy nagy feldolgozóipari beruházások indultak meg az országban. Bár utóbbinak a markánsabb hatása majd 2025-től és azután fogja segítheti a magyar gazdaság növekedését, de azért már az idei évben is lehet pozitív hozadéka.
A költségvetési hiányt a kormány 4,5 százalékra várja, az MBH szerint ez tartható lesz. A beruházások eltolásával is tett ezért a kormány, a 675 milliárd forint a GDP nagyjából 0,8 százalékát jelenti – e lépés híján Árokszállási Zoltán szerint nem lenne lehetséges elérni a 4,5 százalékos hiánycélt. Így viszont azt várják – különösen annak fényében, hogy a gazdasági növekedés terén még enyhén optimistábbak is a kormánynál, főként az első negyedéves GDP-adat miatt –, hogy összességében meglehet a 4,5 százalékos hiánycél.