A Magyar Nemzeti Bank vonatkozó adatai szerint 2010 első félévében még csak 84 624 ilyen tranzakciót hajtottak végre az országban, míg készpénzfelvételre 55 905 324 alkalommal került sor ugyanezen időszakban. Vagyis a ki- és befizetéses bankautomatás tranzakcióknak mindössze a 0,15 százalékát tették ki az előbbi, míg 99,85 százalékát az utóbbi tranzakciók.
2018. második negyedévében fordult először elő, hogy az ATM-eknél eszközölt készpénzbefizetések száma megközelítette az 1 milliót, majd a rákövetkező negyedévben már meg is haladta azt. A befizetések száma 2021. második negyedévében haladta meg első ízben a 2 milliót, 2022. negyedik negyedévében pedig már a 3 milliós határt is sikerült átlépni. Ehhez képest a 2023. negyedik negyedévében végrehajtott 3 558 546 befizetés további 18,56 százalékos növekedést jelentett – írja a Pénzcentrum.
Miközben a befizetések száma emelkedett, a kifizetéseké tovább csökkent – 2023. harmadik–negyedik negyedévében összesen 44 136 864 ilyen tranzakcióra került sor, míg ugyanezen időszakban 7 048 165 befizetésre. A növekedés tehát igen látványos.
A gazdasági lap, arra is felhívja a figyelmet, hogy a fentiekkel párhuzamosan komoly változás ment végbe a befizetett összegek mennyisége szempontjából is: míg 2010. első félévében még több mint 2 107 milliárd forint készpénzt vettünk fel, miközben a befizetett összeg ekkor még csak 5,3 milliárd forint volt, addig 2023. harmadik–negyedik negyedévében 4 413 milliárd forintot vettek fel, és 1 537 milliárd forintot fizettek be az ügyefelek.
A befizetések részaránya tehát mind tranzakciószám, mind a befizetett összeg tekintetében 90-100-szorosára nőtt a 2010-es szinthez képest.
Alighanem az erre adott reakcióként értékelhető az a lépés is, mely szerint a jegybank február végén módosította a bankjegyek feldolgozásáról, forgalmazásáról, valamint hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai feladatokról szóló 1/2023. (I. 17.) MNB-rendeletet (bankjegyrendelet).
A többek között a készpénzes automaták rendelkezésre állását is szabályozó rendelet módosításával magának a rendelkezésre állásnak a definíciója változott meg – míg korábban ez alatt azt az időszakot értették, amikor az ATM képes legalább részlegesen teljesíteni az ügyfelek készpénzfelvételi igényeit, addig február vége óta már a készpénzbefizetési igények teljesítése is elvárt az automaták rendelkezésre állása alatt. Mindezt úgy is értelmezhetjük, hogy
míg korábban a készpénzes befizetés egyfajta extra szolgáltatásként volt értelmezhető, addig az mostanra bekerült az alapvető szolgáltatások közé.
Az MNB ugyanis azt is előírja a hitelintézetek és egyéb gazdasági szereplők számára, hogy az általuk üzemeltetett készpénzesautomata-hálózat tekintetében éves átlagban legalább 98 százalékos rendelkezésre állást kötelesek biztosítani – olvasható a cikkben, amiből az is kiderül, hogy mit szólnak mindehhez a hazai pénzintézetek (Erste Bank, MHB Bank, Raiffeisen Bank), és hogy ezek mekkora bankautomata-hálózattal rendelkeznek.