A jól ismert – és a húsvéti időszakban jelentős keresletnek örvendő – reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – így például az uborkához, káposztához, céklához, vegyes vágotthoz, paprikához, csalamádéhoz – ízesítőként is előszeretettel használnak tormát.
A betakarítási munkálatok októbertől egészen a következő ültetési szezon kezdetéig, azaz márciusig is eltartanak.
Az elmúlt években 10-12 ezer tonna tormát takarítottak be évente, 2023-ban 11,5 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Ezzel hazánk számít az Európai Unió legnagyobb tormatermelőjének.
A szakaszos betakarításnak és a tárolástechnológiának köszönhetően az újtorma betakarításáig nemcsak a hazai piac, hanem az európai piac több mint felének kiszolgálására is elegendő a magyar termés. A hazánkban termelt torma 80-90 százalékát exportáljuk, 2022-ben 9 ezer tonna volt a kivitel. Az export elsősorban Németországba, Lengyelországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba irányul, jellemzően friss, lédig formában – állapította meg NAK és a FruitVeB körképe.
A torma hazánkban őshonos növény, jellegzetesen csípős ízét a gyökerében lévő butiltiocianát és az allil-izotiocianát okozza. A frissen reszelt tormának magas a C-vitamin tartalma, baktérium- és vírusölő hatású.
A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelöléses (OEM) termék, melyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak. Itt található a hazai termőterület 96 százaléka, ami több száz családnak biztosít megélhetést - tette hozzá a NAK és a FruitVeB.