Leállította az úgynevezett új LNG-exportra vonatkozó licencek kiadását a Biden-adminisztráció, mert egy vizsgálatot kell elvégezni, különös tekintettel a cseppfolyósított gáz klímaváltozásra gyakorolt hatására. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint ettől még nem lesz gázellátási problémák, mert már az eddig kiadott engedélyek alapján a mostani LNG-termelő kapacitás 2026-ra megduplázódik az Egyesült Államokban. Ráadásul ezzel párhuzamosan Ausztrália, illetve Katar is komoly beruházásokat kezdett el, és új területek is vannak, például Mozambik.
Az LNG fejlődését a költsége lassítja, a szakértő szerint elsősorban az LNG-üzem és -terminál építése az igazán drága, és a szállítás is költségesebb, mint a vezetékes megoldás, de nagyon függ a megtérülés attól is, hogy mennyiért lehet termelni a földgázt. Az igazi gondot most a szállítási kapacitások jelentik. "Sajnálatos hír a vevők számára, hogy itt a költségek nagymértékben megnőttek, ugyanis van egy adott kapacitás a világpiacon, és most jóval nagyobb kereslet van hajózási szolgáltatásra, mint korábban. A hajózási díjak három-négyszeresére ugrottak annak hatására, hogy nem tudják vagy nem merik átvinni a terméket a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán" – mondta Pletser Tamás, és hozzátette, lassan a piac is beárazza azt, hogy ez mégsem egy ideiglenes válság lesz.
Az ukrajnai gáztranzit leállása az elemző szerint nem okoz majd gondot Magyarországon, mert a Gazpromtól a teljes 4,5 milliárd köbméter fizikailag leszállítható a Török Áramlaton keresztül, Bulgárián és Szerbián keresztül. Már csak Ausztria, Csehország, Szlovákia, illetve Magyarország vásárol orosz földgázt, és az a kérdés, ha teljesen le kell válnia róla, akkor jelentős változást hoz-e az árakban.
"Fizikailag most is már talán meg lehetne ezt oldani, viszont ez a hiányzó orosz ellátás azt eredményezheti, hogy itt lenne Európán belül messze a legmagasabb földgázár"
– jelentette ki.
Földgázban 7-8 százalékát jelenti most már Oroszország a teljes európai ellátásnak, ez korábban 40 volt, tehát a nagy része a leválásnak megtörtént, a kőolajnál még jelentősebb volt a leválás. A Mol is megkezdte a finomítóinak az átállítását nem orosz típusú kőolajra, de Pletser Tamás úgy tudja, hogy a 500-700 millió euróra és két évre tervezett folyamat leállt. "Korábban a Mol azt jelezte, ha kap európai uniós vagy állami pénzt, akkor ezt megteszi, de saját pénzből nem, mert ők ennek a megtérülését nem látja" – tette hozzá.
A műtrágya mint stratégiai termék
A német ipar LNG-vel tudta pótolni az orosz gázt, Németországban már három LNG-terminál van, de az is egy fontos tényező, hogy a kereslet nagyon lecsökkent, nagyjából 19 százalékkal 2019-hez képest – magyarázta Pletser Tamás. Ezen belül az ipar több mint húsz százalékkal csökkentette a fogyasztását. Az energiaintenzív iparágakban, amelyek nagyon sok földgázt fogyasztottak, bezárták vagy korlátozták a gyártást, és ez szerinte nem is feltétlenül fog visszaépülni. Példaként az elemző a német BASF vegyipari konszernt említette, amelynek csak a ludwigshafen gyára önmagában négymilliárd köbméter földgázt fogyaszt, a cégcsoport azt tervezi, hogy a meglévő üzemeket vissza fogja kapcsolni, de az idősödő üzemeket, amelyeknél már nem éri meg a beruházás, folyamatosan le fogják állítani.
"Európában ezek a nagyon energiaintenzív iparágak fokozatosan ki fognak szorulni és a tevékenységet át fogják tenni főleg Észak-Amerikába vagy Ázsiába" – mondta Pletser Tamás. Ilyen tevékenységek közé tartozik például a műtrágyagyártás, amihez 20 milliárd köbméternyi földgázt használ fel Európa, ez az öt százaléka a teljes földgázfelhasználásnak.
"Ez egy stratégiai termék, műtrágya nélkül az emberiség körülbelül háromnegyede nem élne, ezért nagyon kritikus termék.
Ha ebből nincs elég kínálat, akkor a legtöbb ország korlátozza az exportot, tehát ilyen értelemben a műtrágyagyártást jó lenne itt tartani" – figyelmeztetett.
A megújuló energia hátulütői
A megújuló energiatermelést ki kell szabályozni, amikor a nap nem süt, a szél nem fúj, de az ehhez szükséges gáz Pletser Tamás szerint a mostani ellátásból biztosítható. Úgy látja, hogy az áramtermeléshez felhasznált földgáz mennyisége valószínűleg stagnálni fog, mert a növekvő energiafelhasználást kompenzálják a megújuló kapacitások, illetve lát jelentős előrelépést az energiatárolási megoldásokban: a különböző akkumulátoros megoldások, szivattyús energiatárolók pótolhatják a kiegyenlítéshez szükséges gázmennyiséget.
Az energiatárolásra biztató ígéretes alternatív megoldásokat viszont az elemző nem lát, most a legnagyobb fejlesztések a hidrogén alkalmazásánál vannak, de szerinte az a gond, hogy a zöldhidrogén-megoldások hatásfoka nagyon alacsony, és úgy véli, szükség lenne valamilyen technológiai áttörésre, mert a jelenlegi megoldásoknál a megtermelt áram kétharmada elveszik, amikor áramból hidrogént gyártunk, majd abból visszaalakítjuk ezt árammá.
Egyelőre az akkumulátoros megoldásoknál sem tapasztal áttörést, ott is szükség lenne technológiai ugráshoz ahhoz például, hogy az elektromos autózás a mostaninál gyorsabb tempóban terjedjen el, míg a teherjárművek elektromossá tételéhez még nagyobb ugrás kellene.
"A mostani technológiával a jelenlegi elektromos autó a személygépkocsi-használati igényeknek körülbelül a 30-40 százalékát tudja lefedni. Ez azt jelenti, hogy 60-70 százalékban szerintem inkább belső égésű motorú gépjárművet fognak a fogyasztók keresni"
– jósolta az elemző.
Arról is beszélt, hogy nagy lehetőséget lát a szintetikus üzemanyagokban. Két irányban gondolkodnak a piacon: az egyik a metanol, a másik az ammónia. "Ami viszont előnye lenne ezeknek a megoldásoknak, hogy a meglévő infrastruktúrát fel lehetne használni, a meglévő belső égésű motorokat vagy technológiát fel lehetne ezekhez használni. Az elektromos autónál ezt el szoktuk felejteni, de ez elképesztő beruházást igényel például a töltési infrastruktúra" – mondta Pletser Tamás.