A legutóbbi nagy bejelentés a BYD kínai autógyártó magyarországi beruházása volt, de a klasszikus európai vagy nyugati tőke "egyértelműen kevésbé érdeklődik" most a magyarországi befektetések iránt – Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgató az InfoRádió Aréna című műsorában.
"Voltak olyan lépések, amelyek nem voltak túl barátságosak. Például a cementiparban voltak olyan lépések, amelyek arra próbálták a a fő befektető német cégeket rávenni, hogy adják el a vállalkozásukat. Miután nem adták el, utána olyan szabályozást hoztak, amely szinte ellehetetlenítette volna őket" – magyarázta a közgazdász.
Más példákat is említett, a Spar például bírósághoz fordul az extraprofitadó miatt, és
számos egyéb olyan egyéb lépés is történt, amely "nem volt túl barátságos a nyugati tőkével szemben".
Megemlítette azt is, hogy "a magyar–amerikai kapcsolatok mélyponton vannak".
"A miniszterelnök maga is mondta, hogy mi nem innen várjuk most már a beruházásokat, hanem vigyázó szemünket Délkelet-Ázsia felé vetjük, és ez valóban így is van. A külgazdasági és külügyminiszter ismét bejelentett egy olyan nagy beruházást, amit most még el sem árulhat, Békés megyében, tehát ott is készülődik valami" – folytatta.
Az átrendezést "kulturális jelentőségűnek" nevezte az érintett vállalatok jellegét tekintve. "Nagyon fontos mellékhatás, amiről viszonylag keveset beszélünk, hogy a munkavállalói érdek-képviseleti szerveket ezek a vállalatok nem engedélyezik. Szociális párbeszéd nincs" – tette hozzá. Ennek részletei között megemlítette, hogy az üzemi tanácsokban nem igazán érvényesül a munkavállalói hang, és ez nem csak "hangulati elem", a harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődést nem segíti, ha egy vezetés "lenyomja a munkavállalók torkán" az akaratát, a jog pedig a tőke mellett áll.
"Az MKIK gazdasági évadnyitóján a miniszterelnök azt mondta – és én ezt nagyon fájdalommal hallottam –, hogy van a szakszervezeti alapú gazdaságfejlesztés és van kamarai alapú. Alapvetően ez nem így van, mert gyakorlatilag egyeztetésalapú van, de ezzel nagyjából ki is mondta azt, amit eddig is tudtunk, hogy nem kell támogatni a szakszervezeteket, nem kell olyan körülményeket teremteni, amely a munkavállalói jogok érvényesítését könnyebbé teszi. És nemcsak bérekről van szó" – nyomatékosította Palócz Éva.
Gazdasági várakozások
A gazdasági környezetről is szólt, amelynek részletei közismertek:
- lecsökkent az infláció
- stagnál a gazdaság (2023 egészére 0,7 százalékos visszaesésről tett jelentést a KSH)
- felszökött az államháztartás hiánya.
"Ha egy szóval kell jellemezni, akkor azt mondanám, hogy közepes állapotban van a gazdaság, nincs olyan állapotban, amitől azt várhatjuk, hogy idén dinamikus növekedés lesz. Nagyon sok tényező húzza vissza a növekedést, de nem várunk olyan rossz évet sem, mint tavaly" – foglalta össze várakozásait.
Szerinte "a piaci konszenzus két és három százalék közötti növekedést vár", kevesen mondanak kettő alatti, de kevesen három százalék feletti gazdasági növekedést 2024-re.
"Csak idő kérdése volt, hogy mikor fogja Nagy Márton bejelenteni a háromszázalékos célt, mert a korábban jelzett négy százalék túlságosan ambiciózusnak tűnt, különösen a tavalyi utolsó negyedév után" – ecsetelte Palócz Éva.
A tavaly zsugorodás elsősorban a háztartások fogyasztásának visszaesésével magyarázható szerinte, de merőben meglepő volt az utolsó negyedévi mínusz, a második félév egészére is jobb adatokat vártak.
"Ez azt mutatja, hogy nem hatottak a növekedési impulzusok a gazdaságban annak ellenére, hogy a második félévben már emelkedett a reálbér, mert az infláció ment lefelé, a bérek pedig ott maradtak, a 15-16 százalékos emelkedésnél. De úgy tűnik, hogy
a lakosság mégsem érzékelte azt, hogy nő a bére, csak mert a statisztika ezt mutatja,
praktikusan azt érzékelték, hogy a bérük nem változott az év eleje óta, az árak viszont még mindig emelkednek" – mondta Palócz Éva.