Egyrészt volt az a cél, hogy legyen egy kis mozgás, mert azt éreztük, kicsit be van állva ez a piac, régóta sok nagy szereplő ugyanazt csinálja, az ügyfelek is hozzászoktak az évenkénti díjemelésekhez, a változatlansághoz. Aztán volt az a nem titkolt cél, hogy azért a díjak szép lassan mennek fölfelé, és nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy a nagyobb verseny kevésbé látszik. A harmadik az pedig az volt, hogy drasztikusan változott meg az ingatlanpiac, ezért is frissíteni kellett – mondta Kovács Zsolt öngondoskodásért felelős miniszteri biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.
A KSH adatai szerint 4,5 millió lakóingatlan van, ebből 3,3 milliónak van is lakásbiztosítása, ami alapján azt is lehetne mondani, hogy mennyiséggel nincs baj, de a miniszteri biztos szerint ez azt is jelenti, hogy 1,2 millió lakásnak nincs biztosítása.
"A legnagyobb siker az lenne, ha 4,5 millió lakásbiztosítás lenne Magyarországon, azaz minden ingatlan biztosítva lenne" – mondta Kovács Zsolt, és arról is beszélt, hogy a meglévő lakásbiztosításoknál is sokkal nagyobb tudatosság kellene, mert a húsz évvel korábban megkötött szerződés nem biztos, hogy a mai kor követelményeinek, az ingatlanunk új értékének és a beépített fejlesztéseknek is megfelel. Szerinte a szerződések éves indexálása sem tud lépést tartani minden változással, és káresemény esetén alulbiztosított lesz az ingatlan, a mostani kampánynak épp az az egyik célja, hogy erre felhívja a figyelmet.
"Beragadtunk a régi lakásbiztosításokba abban a tekintetben, hogy különböző felmérések alapján öt-hétévente nézünk rá a biztosításunkra, hogy valójában ez még mindig arról szól-e, amire ezt lekötöttük, lekövette azokat a feltételváltozásokat, amik egyébként nyilvánvalóan az életünkben megváltoztak" – mondta Kovács Zsolt.
Arról is beszélt, hogy a biztosítás kiválasztásánál segítséget nyújthatnak a biztosítási ügynökök, de a szerződések nagy részét már a digitális aggregátor oldalak végzik el, amelyek összehasonlíthatóvá teszik az egyes biztosítók ajánlatait. A kötelező gépjármű-felelősség biztosításoknál vagy az utasbiztosításoknál ezek már bevett megoldások, és a lakásbiztosítások kapcsán a mostani kampány fogja megmutatni, hogy az ingatlanoknál is van-e igény az összehasonlításra.
"Ha igazak a legfrissebb számok, most már 70-80 százalékban ezeken az aggregátor oldalakon keresztül találják meg az emberek a megoldást"
– tette hozzá.
Kovács Zsolt szerint a márciusi kampány sikerét az mutatná, ha 4,5 millió lakásbiztosítás lenne Magyarországon, mert "nincs annál jobb, ha a kockázatközösség teljes körű, mindenki benne van, mert ez nyilván azt jelenti, hogy a végén mindenkinek kisebb a kockázata és a végén mindenkinek olcsóbbá válik ettől a termék". Azt is remélik, hogy eddig a szerződések 10-12 százaléka kötődött újra minden évben, átlagosan 7-8 évente újult meg egy-egy biztosítás, és a jövőben felgyorsulhat ez a forgási sebesség. És jobb, ha egy ilyen akció hívja fel erre a figyelmet, mint ha egy váratlan természeti katasztrófa. A miniszteri biztos emlékeztetett, hogy 2009-2010 környékén nagyon sok árvíz volt Kelet-Magyarországon, és drasztikusan ugrott meg a következő évben a lakásbiztosítások száma.
"A piac azt gondolja, hogy 200-300 ezer szerződés ebben az időszakban újra lesz gondolva, míg korábban, mondjuk, egy évben volt négy-ötszázezer" – adott betekintést a számokba.
A miniszteri biztos szerint már az is öngondoskodásnak számít, ha valaki biztosítást köt. Szűkebb értelemben viszont az öregkorunkra való öngondoskodás az, amit ide sorolunk. Minél korábban kezdünk el félretenni idős korunkra, annál kevesebb összeget kell félretenni havi szinten, viszont itthon sajnos inkább az a jellemző, hogy 40 felett kezdenek erről gondolkodni a magyarok.
Az egymillió önkéntes nyugdíjpénztári tagból mindössze 600 ezer az aktív tag, azaz fizet be rendszeresen a pénztárba,
és a valóság az, hogy az egyes számlákon lévő megtakarítások most havi szinten csupán 20 ezer forint kiegészítést jelentenek a nyugdíjas korra, ami nagyon kevés.
Az önkéntes pénztárak befektetési portfóliói szerinte érthetőek, szerinte nem az az oka annak, hogy nincs elég tag a rendszerben. Az adókedvezmény segíti az eladhatóságot, de egyre nehezebb jó munkavállalót találni ma Magyarországon, utalt ezzel arra, hogy a munkáltatók befizetési hozzájárulásaikkal sokat tudnának tenni a munkavállalók megtartása érdekében.
"Ma Magyarországon biztosan nem több, mint egymillió ember az, aki valamilyen módon hosszú távon öngondoskodik a nyugdíja érdekében" – jelentette ki Kovács Zsolt.
Végül arról is beszélt, hogy hasonló átkötési kampányt nem terveznek már biztosítási ágazatokban, a casco lehet ilyen termékkör, ott lenne még tere a biztosítások kiterjesztésére, de az idősebb járművek miatt nehéz lenne szerinte áttörést elérni, ellentétben a lakásokkal, ahol fiatalodik az ingatlanállomány.